Rajkó-Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészeti Iskola, Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola
1074 Budapest, Rottenbiller u. 16-22.

Iskolai
Szervezeti és Működési Szabályzata

TARTALOM

1. A szabályzat célja, hatálya, bevezetés

2. Az intézmény adatai
Az intézmény megnevezése
Az intézmény rövidített neve
Az intézmény OM azonosítója
Az intézmény székhelye
Az intézmény telephelyei
Az intézménnyel együttműködő gimnázium, társintézmény
Az intézmény alapító szerve
Az intézmény fenntartó szerve
Az intézmény felügyeleti szervei
Az intézmény típusa
Az intézmény jogállása
Az intézmény gazdálkodása
A fenntartói irányítás
Az intézmény működési területe
Az intézmény munkarendje
Az intézmény alaptevékenysége TEÁOR számok szerint
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata
A bélyegzőt használók köre

3. Az intézmény működési rendje
A nyitva tartás
A kulcshasználat rendje
A vezetők benntartózkodása
A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

4. Az intézmény szervezeti felépítése, kapcsolattartás a telephelyekkel

5. A vezetők feladatköre, a feladatmegosztás és a helyettesítés rendje
Az intézmény vezetője, a vezető feladatköre
Az igazgató közvetlen munkatársai
A menedzser-igazgató feladatköre
Az igazgatóhelyettes feladatköre
A szakmai munkaközösség-vezetők feladatköre
A telephelyvezetők feladatköre
Az osztályfőnökök feladatköre
A vezetők helyettesítésének rendje
Munkaköri leírási minták

6. Az iskolavezetés, a nevelőtestület, a Szülői Tanács és a Diákönkormányzat kapcsolata, az értekezletek rendje
Az Intézményi Tanács: a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás fóruma
A nevelőtestület (feladatkör átruházása, beszámolás a feladat ellátásáról)
A nevelők közösségei
A Szülői Tanács
A Diákönkormányzat
A nevelőtestületi értekezletek
Alkalmazotti értekezlet
Szülői értekezlet, fogadóóra, információcsere

7. Az iskola külső kapcsolatainak rendje

8. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

11. Intézményi védő-óvó előírások

12. Rendkívüli események, bombariadó

13. A társadalmi tulajdon védelme, anyagi felelősség

14. A tanulói alkotások tulajdonjoga

15. A tanórán kívüli foglalkozások

16. A felnőttoktatás formája

17. Az intézmény könyv- és kottatára, hangszer- és eszközkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

18. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás

19. Reklámtevékenység

20. A nemdohányzók védelme

21. A dokumentumok nyilvánossága

22. Záró rendelkezések

23. Legitimációs nyilatkozatok

Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó módosított szabályzatot az intézményvezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség (SZMK) és a diákönkormányzat (DÖK).

1. A szabályzat célja, hatálya, bevezetés

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata meghatározza az alapító okiratban előírt tevékenységhez, a pedagógiai programban kitűzött cél- és feladatrendszerhez a szervezeti felépítést, rögzíti a működés rendjét, a belső és külső kapcsolati rendszerekre vonatkozó szabályokat, biztosítja a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek, folyamatok összehangolt és hatékony működését. Felkészít az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követő művészeti alapvizsgára, illetőleg az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követő művészeti záróvizsga letételére. Az egyes művészeti ágak szerinti tanszakokat, az évfolyamok számát és a felvehető maximális tanulólétszámot az intézmény Alapító Okirata határozza meg.

Jelen szervezeti és működési szabályzat
Célja: a vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával az intézmény jogszerű, zavartalan működésének biztosítása, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése.

Feladata: hogy megállapítsa az iskola működésének szabályait, a jogszabályok keretei között, továbbá azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok

Jóváhagyása: a szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé

Elfogadása, módosítása: a Szülői szervezet, Diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol

Hatálya: a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megtartása kötelező az intézmény munkavállalói, a szolgáltatásokat igénybevevő tanulók és szülők, illetőleg az intézménnyel a nevelő-oktató munka során kapcsolatba kerülők vonatkozásában, az intézményben folytatott nevelő-oktató munka során, továbbá mindazon külső rendezvényeken, amelyeken az intézmény tanulói részt vesznek.

Nyilvánossága: a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, megtartása pedig az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik a nevelő-oktató munka során kapcsolatba kerülnek az iskolával.

A szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó jogszabályok:

- A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 2011.CXC.
- A 229/2012 (VII.28) végrehajtási rendelet
- 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről – ÚSZT.
- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
- 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről
- 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről
- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
- 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
- 20/2012 (VIII 31) EMMI rendelet
- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
- 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról
- 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról
- 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatási törvény végrehajtásáról
- 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről
- 37/2001. (X. 12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről
- 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
- 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés ás a polgári védelem ágazati feladatairól
- 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
- 2011.évi CLXVI. törvény 14.§ a tankönyvellátás új rendjéről
- 16/2013. (II.28) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Általános rendelkezések

2. A művészetoktatási intézmény elnevezése, székhelye, OM száma, tagintézménye, telephelyei:

Az intézmény megnevezése:
• Rajkó-Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészeti Iskola, Zene- és Táncművészeti Szakképző Iskola
Az intézmény rövidített neve:
• Rajkó-Talentum Zene- és Táncművészeti Iskola
Az intézmény OM azonosítója:
• 039 907
Az intézmény székhelye:
• 1074 Budapest, Rottenbiller u. 16-22.
Tel.: 321-4825
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az intézmény telephelyei:
• 6045 Ladánybene, Mester u. 48.
• 3163 Karancsság, Kossuth Lajos u. 27.
• 2600 Vác, Nagymező u. 12
• 2133 Sződliget, Rákóczi u. 1-3.
• 3396 Kerecsend, Bereksori utca 2.
• 2623 Kismaros, Liget u. 37.
Az intézménnyel együttműködő gimnázium, társintézmény:
• Erzsébetvárosi Montessori Gimnázium
1071 Budapest, Damjanich u. 6.
Az intézmény alapító szerve:
• Talentum Kulturális Alapítvány
Az intézmény fenntartó szerve:
• Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány
1074 Budapest, Rottenbiller u. 16-22.
Az intézmény felügyeleti szervei:

Szakmai törvényességi felügyelet:
• Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma
1074 Budapest, Rottenbiller u. 16-22.

Fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete:
 Budapest Főváros Kormányhivatala Oktatási Főosztály
1056 Budapest, Váci utca 62-64
 Bács-Kiskun Megye Kormányhivatala Oktatási Főosztály
6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
 Nógrád Megye Kormányhivatala Oktatási Főosztály
3100 Salgótarján, Zemlinszky R. u. 9.
 Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály
1052 Budapest, Városház u. 7.

 Heves Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály
3300 Eger, Kossuth Lajos u 9.
Az intézmény típusa:
• többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény
Az intézmény jogállása:
• önálló jogi személy
Az intézmény gazdálkodása:
A gazdálkodás megszervezésének módja szerint részben önálló. Az alaptevékenységeken kívül minden pénzügyi, gazdálkodási tevékenységet a fenntartó lát el.
Az intézmény a fenntartó által megállapított költségvetési kereteken belül jogosult és köteles a következő feladatok ellátására:
• bér- és munkaerő-gazdálkodás megszervezése,
• térítési díjjal és tandíjjal kapcsolatos be- és kifizetések,
• beszámolási kötelezettség,
• adatszolgáltatás.
A fenntartói irányítás
A fenntartó az intézmény irányítását a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. Törvény szerint szabályozott módon látja el. A kuratórium alkalmazza az intézmény igazgatóját, kinevezése határozatlan időre szól. Az intézmény minden további alkalmazottja felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.
A fenntartó gyakorolja a fenntartói jogosítványokat, illetve eleget tesz a közoktatási törvényben előírt fenntartói kötelezettségeinek.
Az intézmény működési területe
• Budapest és agglomerációja, határon túli magyar nemzetiséghez tartozó gyermekek oktatása.
Az intézmény munkarendje
• nappali munkarend (délelőtti és délutáni oktatás)
Az intézmény alaptevékenysége TEÁOR számok szerint:
8520 alapfokú oktatás
 Alapfokú művészetoktatás (2+6+4 évfolyam)
8531 általános középfokú oktatás
 Szakiskolai közismereti oktatás párhuzamos művészeti szakképzéssel 3 évf. (1/9-3/11. évf.) kifutó
 Szakközépiskola közismereti oktatás párhuzamos művészeti szakképzéssel, 4+1 évf. (1/9-5/13.)
8532 szakmai középfokú oktatás
 Alapfokú végzettségre épülő szakiskolai művészeti szakképzés, 2, 3 évf. (1/13-2/14, 3/15) kifutó
8541 felső szintű, nem felsőfokú oktatás
 Érettségire épülő szakközépiskolai művészeti szakképzés, 2, 3 évf. (1/13-2/14, 3/15)
8552 kulturális képzés
 felnőttoktatás, 2, 3 évf. (1/13-2/14, 3/15) kifutó

8520 Alapfokú művészetoktatás

táncművészeti, zeneművészeti ág művészeti alapvizsgára és művészeti záróvizsgára való felkészítés (2+6+4 évfolyam)
- zeneművészeti ág (zongora, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom, gitár,
furulya, magánének)
- táncművészeti ág (társastánc, néptánc, klasszikus balett, modern tánc)

8531 Szakiskolai párhuzamos művészeti szakképzés 3 évf. (1/9-3/11. évf.) kifutó
alapfokú iskolai végzettség megszerzése utáni szakmai vizsgára felkészítő oktatás
- Szórakoztató zenész II. OKJ 31 212 01 0010 31 01 kifutó
(tánczene zongora, ének)
(népi cigányzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
(szalonzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)

8531 Szakközépiskola – párhuzamos művészeti szakképzés 4+1 évf. (1/9-5/13. évf.)
alapfokú iskolai végzettség megszerzése utáni szakmai vizsgára felkészítő oktatás
- Szórakoztató zenész OKJ 54 212 08
Szakmairány: énekes szólista, fafúvós, billentyűs, ütős, húros/vonós
- Klasszikus zenész (zongora, hegedű) OKJ 54 212 05
Szakmairány: billentyűs, húros/vonós
- Táncos OKJ 54 212 09
Szakmairány: Színházi táncos
- Szórakoztató zenész I. OKJ 31 212 01 0010 54 01 kifutó
(tánczene zongora, ének)
(népi cigányzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
(szalonzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
- Klasszikus zenész (zongora, hegedű) OKJ 54 212 04 0010 54 02 kifutó
- Színházi táncos OKJ 54 212 07 0010 54 04 kifutó

8532 Szakiskolai művészetoktatás (3; 1/11-3/13. évf.) kifutó
A 10. évfolyam elvégzésére épülő középszintű zeneművészeti szakmai vizsgára felkészítő oktatás és szakmai vizsgáztatás
- szórakoztató zenész II. OKJ 31 212 01 0010 31 01 kifutó
(népi cigányzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
(szalonzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
(tánczene zongora, ének)

8532 Szakközépiskola – érettségi utáni szakképzés (1/13-2/14. 3/15. évf.)
Kizárólagos szakképzési évfolyamokkal, érettségire épülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés és szakmai vizsgáztatás (2, 3 évf.)
- Szórakoztató zenész (2, 3 évf.) OKJ 54 212 08
Szakmairány: énekes szólista, fafúvós, billentyűs, ütős, húros/vonós
- Táncos (2 évf.) OKJ 54 212 09
Szakmairány: Színházi táncos
- Klasszikus zenész (zongora, hegedű) OKJ 54 212 04 0010 54 02 kifutó
- Színházi táncos OKJ 54 212 07 0010 54 04 kifutó

8552 kulturális képzés felnőttoktatás,
- Szórakoztató zenész I. ráépülés OKJ 31 212 01 0010 54 01 kifutó
(tánczene zongora, ének)
(népi cigányzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
(szalonzene: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, klarinét, cimbalom)
- Klasszikus zenész (zongora, hegedű) OKJ 54 212 04 0010 54 02 kifutó
- Színházi táncos OKJ 54 212 07 0010 54 04 kifutó
- Szórakoztató zenész OKJ 54 212 08
Szakmairány: énekes szólista, fafúvós, billentyűs, ütős, húros/vonós
- Klasszikus zenész (zongora, hegedű) OKJ 54 212 05
Szakmairány: billentyűs, húros/vonós
- Táncos OKJ 54 212 09
Szakmairány: Színházi táncos
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:
• Rajkó - Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészeti Iskola, Zene- és Táncművészeti Szakképző Iskola
OM 039 907
1074 Budapest, Rottenbiller u. 16-22.
Tel: 322-4825

Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

A bélyegzőt használók köre:
• igazgató
• igazgatóhelyettesek
• tagozatvezetők
• iskolatitkár

3. Az intézmény működési rendje

A nyitva tartás

Szorgalmi időben az intézmény épülete hétfőtől péntekig 6.00 – 22.00-ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon általában zárva kell tartani. Rendezvények, a Budapesti Ifjúsági Kórus, a Talentum Táncegyüttes, a Rajkó Művészegyüttes próbái esetén a szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt.

Az iskola tanulóinak benntartózkodása:
• A szakközépiskolai oktatásban az első tanítási óra 08.00 órától kezdődik. A tanulók érkezése 07.30-tól várható.
• A szakközépiskolai délutáni táncművészeti oktatásban az első tanítási óra 13.00 órától kezdődik. A tanulók érkezése 12.30-tól várható; utolsó tanítási órájuk 19.00 órakor ér véget.
• A szakközépiskolai zeneművészeti oktatás már érettségizett tanulóink számára 10.00 órától indul; a többi tanuló a gimnáziumi órák után, 13.00 órától tartózkodik az iskolában.
• Alapfokú művészetoktatásunk az általános iskolák és a gimnáziumok tanítási rendjéhez igazodva, leghamarabb 13.00 órától tudja indítani a tanítást. Az utolsó órák 18.00-19.00 óra között érnek véget. Ez a rend a telephelyekre is vonatkozik – Ladánybene kivételével, ahol a művészeti oktatás szombaton zajlik 10.00 – 20.00 óra között.
• A tanulóknak az utolsó tanítási óra után legkésőbb fél órával el kell hagyniuk az iskolát. Ez alól kivételt képezhet a versenyekre, fellépésekre, bemutatókra, felvételi vizsgákra való készülés – ezekben az esetekben az iskolavezetés (igazgató, igazgatóhelyettes, szakmai munkaközösség-vezetők, telephelyvezetők) engedélyével tovább lehet bennmaradni, gyakorlás, felkészülés céljából.

A Rajkó - Talentum Zene- és Táncművészeti Iskola együtteseinek, szólistáinak felkészítése – szükség esetén – a hétvégére is kiterjedhet.
Ha az iskola dolgozója nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az iskola vezetőjének, vagy a telephelyvezetőjének az engedélyével teheti, amennyiben a használat célját és időpontját megjelölte.

A hivatalos ügyek intézése az intézmény igazgatóságán, valamint az iskolatitkári irodában történik.

Hivatali idő:

HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK
09.00 – 16.00 09.00 – 16.00 09.00 – 16.00 09.00 – 16.00 09.00 – 14.00

A tanítási órák rendje:

Alapfokú művészetoktatás (székhely) 13.00 – 20.00
Alapfokú művészetoktatás (Karancsság) 13.00 – 20.00
Alapfokú művészetoktatás (Ladánybene) szombaton 10.00 – 20.00
Alapfokú művészetoktatás (Vác) 13.00 – 20.00
Alapfokú művészetoktatás (Sződliget) 13.00 – 20.00
Szakközépiskolai oktatás (székhely) 08.00 – 19.00

A kulcshasználat rendje

• A tantermek, tánctermek és gyakorlószobák kulcsai a portán találhatóak. A termek kulcsait csak a portán lehet átvenni, s oda is kell visszavinni. A kulcsot átadni tilos, azt minden használónak személyesen kell kérnie és átvennie.
• A termeket távozáskor végleg vagy időszakosan is mindig kulcsra kell zárni. A termekben történt károkért, illetve a teremből eltűnt tárgyakért a kulcsnyilvántartás alapján az igazgató vagy igazgatóhelyettes (távollétükben a szakmai munkaközösség-vezető) vizsgálja a felelősséget.
• A kulcsok elvesztése, az épületből való kivitelük, másolatok készítése, vagy eltulajdonításuk szankciókat, fegyelmi eljárást vonnak maguk után (pl.: gyakorlástól való eltiltás).
• A termek zárása előtt meg kell győződni a terem biztonságos állapotáról, elektromos kikapcsolások, ablakzárások megtörténtéről.
• A kulcs elvesztése az új zár felszerelési költségei megtérítésének kötelezettségét vonja maga után.
• A zenei tagozat növendékei a táncosok által használt öltözőt nem látogathatják. Az öltözőt az ellenkező nem tanulói nem használhatják. Mindenki a saját osztálya, csoportja számára kijelölt öltözőt veheti igénybe.

Az épület kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza. A kulcsnyilvántartást a mindenkori portás kötelessége vezetni. Kulcsot kiadni csak az arra jogosult személynek lehet.
Jogosult személy: az iskola alkalmazottai saját irodájukhoz, tantermükhöz, munkavégzésüknek helyszínéhez vehetik fel a szükséges kulcsokat. A zenész tanulók a gyakorló helyiségek kulcsait, a táncos tanulók az öltözők kulcsait vehetik fel.

A vezetők benntartózkodása

Az iskola nyitva tartási idején belül az igazgató, az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők közül legalább egy vezetőnek az intézményben kell tartózkodnia. Az intézmény rendjéért a vezetők beérkezéséig az iskolatitkár, az ügyeletes vezető távozásától a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel.
A vezetők intézményben való tartózkodásának időkereteit a tanév elején az órarenddel egyidejűleg elkészítendő vezetői benntartózkodási rend határozza meg.

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

Az iskola tanulóinak szülei, közvetlen hozzátartozói, az iskola és a tanárok által meghívott vagy vendégül látott személyek minősülnek vendégnek, s tartózkodhatnak az iskola épületében. Szülők, illetve hozzátartozók az előtér valamelyikében, vagy a büfében várakozhatnak. Tantermekben csak indokolt esetben (pl. a szaktanártól, osztályfőnöktől való érdeklődés céljából) tartózkodhatnak.
Más vendéget csak az iskolavezetés előzetes engedélyével hívhatnak a tanulók.
Az iskolával jogviszonyban nem álló látogatók kötelesek a portán jelentkezni és látogatásuk célját megjelölni, majd a további intézkedésig ott tartózkodni. Nem kell engedélyt kérni nyilvános iskolai hangversenyek, rendezvények esetén.
Az iskola vendégeire az iskolai Házirend betartása kötelező. A Házirend előírásai vonatkoznak az iskola tantermeit, próbatermeit tanítási időn kívül használó együttesekre, művészeti csoportokra is.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzési rendszer egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása és kijavítása időben megtörténjen, másrészt fokozza az oktató-nevelő munka hatékonyságát.
Ennek megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató a felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga szakmai területén.

Az ellenőrzéshez tervet kell készíteni, amelynek ütemezését az éves munkaterv tartalmazza. A munkaügyi ellenőrzésről az érintett pedagógust előzetesen értesíteni kell.
Az ellenőrzés területei:
• a pedagógiai, szervezési, tanügyi-igazgatási feladatok ellenőrzése,
• tanórák és tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése,
• írásbeli munkák ellenőrzése, illetve tanulói produktumok (jelen esetben a tanulók előadásainak, tanév közbeni bemutatóinak, növendékhangversenyeinek) látogatása.
Az ellenőrzés formái:
• adminisztrációs ellenőrzés (naplók, törzskönyvek, egyéb tanügyi dokumentumok vezetésének ellenőrzése),
• óralátogatás,
• hangverseny- és előadás látogatás,
• félévi és év végi vizsgák, beszámolók,
• eredményvizsgálatok, felmérések.
Az ellenőrzést végzők köre:
• igazgató,
• igazgatóhelyettes,
• tagozatvezető,
• telephelyvezető.
Az iskola igazgatója a pedagógiai és a tanügyi igazgatási munka ellenőrzésére külső szakértőt kérhet fel. A felelős területeken ellenőrzést végző vezetőknek egyben jelentési, beszámolási kötelezettsége van az igazgató és az igazgatóhelyettes felé.

4. Az intézmény szervezeti felépítése, kapcsolattartás a telephelyekkel

A fenntartó Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriumának elnöke a kuratóriumon kívül az alapítvány Felügyelő Bizottságával áll közvetlen munkakapcsolatban. Az iskola igazgatójának személyéről a kuratórium dönt, közvetlen munkáltatója a kuratórium elnöke.
Az igazgató közvetlen munkatársai a menedzser-igazgató, az igazgatóhelyettes, valamint a zeneművészeti és a táncművészeti oktatásért felelős tagozatvezetők.
Az intézmény oktatási formái:
• alapfokú művészetoktatás (zeneművészet, táncművészet),
• szakközépiskolai oktatás (zeneművészet, táncművészet).
Az alapfokú művészetoktatás a székhelyen és mind a négy telephelyen, a középfokú művészetoktatás kizárólag a székhelyen zajlik.
A zeneművészeti ág alap- és középfokú művészetoktatásának összefogásáért a zeneművészeti tagozatvezető a felelős, a táncművészeti ág alap- és középfokú oktatásáért a táncművészeti tagozatvezető a felelős.
A karancssági telephelyen telephelyvezető fogja össze a munkát, ő az összekötő a telephely és a székhely között. A váci és sződligeti telephely munkáját egy közös telephelyvezető irányítja. A ladánybenei telephelyen egyetlen pedagógusunk tanít, aki a székhelyen is minden nap tart órát, így ehhez a telephelyhez nem rendelt az iskolavezetés külön telephelyvezetőt. A telephelyvezetők a szakmai munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve végzik munkájukat.
Az igazgató és az igazgatóhelyettes munkakapcsolatban áll a Szülői Tanáccsal és a Diákönkormányzattal. A Diákönkormányzat munkáját az iskola egyik tanára segíti.
Mivel az iskola a gazdálkodás megszervezésének módja szerint csak részben önálló, így a fenntartó Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány gazdasági vezetőjével a következő feladatok ellátásában működik együtt:
• az iskola alkalmazottait érintő bér- és munkaerő-gazdálkodás megszervezése,
• tandíjjal és térítési díjjal kapcsolatos be- és kifizetések.
A gazdasági vezetőhöz tartozik a bérszámfejtés, a munkaügy, a könyvelés és a pénztár. A pénztárat a pénztáros kezeli. A gazdasági vezető hatáskörébe tartozik a műszak, a portások, a fűtő, a karbantartók és a takarítók munkájának összehangolása, irányítása.

5. A vezetők feladatköre, a feladatmegosztás és a helyettesítés rendje
Az iskola működését és tartalmi munkáját meghatározó helyi szabályozók:
Az Alapító Okirat
A fenntartó az Alapító Okiratban határozta meg az iskola típusát, alapfeladatát, kiegészítő tevékenységeit, ennek alapján biztosítja a működés feltételeit.
A Pedagógiai program
Az alapító okiratban szereplő alapfeladatok és kiegészítő tevékenységek alapján az iskola nevelőtestülete elkészítette az intézmény Pedagógiai programját, amely az iskolában folyó nevelő-oktatómunkát szabályozó alapdokumentum.

A Szervezeti és működési szabályzat
Az intézmény működési rendjét, a nevelő-oktató munka eredményes megvalósítását szabályozó dokumentum.
A Házirend
Az intézmény házirendje állapítja meg, hogy - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a közoktatási törvényben, illetve más jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani.

Az intézmény működését alapvetően meghatározó dokumentumok nyilvánosak, az intézmény honlapján hozzáférhetőek.
Az intézmény Pedagógiai Programját, SZMSZ-ét, Házirendjét az igazgató által hitelesített példányban az iskola könyvtárszobájában, tagintézményében, az iskola titkárságán kell elhelyezni úgy, hogy azok megtekintése a szülők és a tanulók számára biztosított legyen.
A Házirend egy példányát az intézménybe történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

Az intézmény vezetője, a vezető feladatköre

Az intézmény élén az igazgató áll. A Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma alkalmazza az intézmény igazgatóját, kinevezése határozatlan időre szól. Az intézmény minden további alkalmazottja felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Az igazgató vezetői tevékenységét az igazgatóhelyettes, valamint az egyes művészetoktatási területeket közvetlenül irányító szakmai munkaközösség-vezetők segítik.
Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy belső szabályzat, szerződés nem utal más hatáskörébe.

Az igazgató
Felelős
- az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért,
- az intézmény pedagógiai munkájáért,
- az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért,
- a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
- a tanulóbalesetek megelőzéséért,
- a tanulmányok alatti vizsgák, meghallgatások (osztályozó, különbözeti, javító vizsga, művészeti alapvizsga és művészeti záróvizsga) jogszabályi előírás szerinti előkészítéséért, lebonyolításáért és rendjéért,
- a felvétellel, átvétellel, továbbá a tanulói jogviszony Kt. 75. § szerinti megszűnésével, megszüntetésével, szüneteltetésével kapcsolatos eljárás, döntés jogszerűségéért,
- a költségvetési hozzájárulás és támogatás igénylésével és elszámolásával kapcsolatos fenntartónak nyújtott adatszolgáltatásért,
- a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért és a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
- az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért és a tankönyvrendelés, kottakiadvány-rendelés lebonyolításáért,
- a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért
- az intézmény tanügy-igazgatási tevékenységéért, ügyintézésének, iratkezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért, az adattovábbításra vonatkozó előírások érvényesítéséért,
- a művészeti nevelő és oktató munkához a következő tanévben szükséges tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre, egyéb felszerelésekre vonatkozó szülői tájékoztatásért,
- a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátásáért.
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény alkalmazottai felett, szerződést köt a szükséges szolgáltatásokra, megbízást ad a szükséges ügyekben. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében eleget tesz a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettségnek.
- Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, illetve jelen szabályzat nem utal más hatáskörébe.
- Képviseli az intézményt, szükség esetén a képviselettel megbízza az általános igazgatóhelyettest, a tagintézmény-vezetőt, szakmai munkaközösség-vezetőt, esetenként más pedagógust.
Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:
- a nevelőtestület vezetése,
- a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,
- a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
- a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
- az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel (közösségekkel) illetve, a diákönkormányzatokkal való együttműködés,
- a nemzeti és iskolai ünnepek, méltó megünneplésének megszervezése,
- a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,
- megbízza az intézménybe jelentkezők meghallgatását végző bizottság tagjait, javaslatuk mérlegelésével dönt a tanulók felvételéről,
- a tanszakvezetők véleményének figyelembevételével beosztja a tanulókat az oktatást végző tanárhoz,
- indokolt esetben engedélyezi a tanulók beosztásának megváltoztatását,
- engedélyezi a két vagy több évfolyam tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatti teljesítését,
- dönt az intézmény eszközeinek kölcsönzéséről,
- kijelöli az osztályozó és a különbözeti vizsga időszakát, engedélyt ad arra, hogy a tanuló - indokolt esetben - ettől eltérő időpontban tegyen vizsgát,
- megbízza az osztályozó és különbözeti vizsga elnökét és tagjait,
- a jogszabályban előírt időpont betartásával előkészíti a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát, amelynek keretében gondoskodik a vizsgabizottság összeállításáról, elnökének kijelöléséről, a vizsga lebonyolítási rendjének megismertetéséről. A vizsgáztatás során ellenőrzi a vizsga rendjének megtartását, megszervezi a vizsgaeredmények kihirdetését, intézkedik a törzslapok és a bizonyítványok egyeztetéséről, aláírja és aláíratja a vizsga iratait.

• a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány kuratóriumával és annak elnökével való együttműködés,
• az Erzsébetvárosi Montessori Gimnázium, valamint a Kós Károly Kollégiummal való együttműködés
• a Szülői Tanáccsal, a Diákönkormányzattal való rendszeres együttműködés

Az igazgató közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársainak közreműködésével látja el:
• menedzser-igazgató
• igazgatóhelyettesek
• szakmai munkaközösség-vezetők
• telephelyvezetők.

A menedzser-igazgató feladatköre

A menedzser-igazgató az iskola PR tevékenységét látja el.
Feladatköre:
• színpadi bemutatók, hangversenyek, külföldi turnék, egyéb fellépési lehetőségek szervezése,
• a tanulók szakmai rutinszerzésére való lehetőség megteremtése az intézmény keretein belül működő profi együttesekben,
• a médiával, szponzorokkal való kapcsolattartás – az iskola minél több fórumon való megjelentetése, propagálása,
• az illetékes minisztériumokkal való kapcsolattartás,
• pályázatok.

Az igazgatóhelyettes feladatköre (zene)

Feladat- és hatásköre, valamint felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet a munkaköri leírás tartalmaz.
Munkáját közvetlenül az igazgató irányításával végzi.

Az igazgatóhelyettes feladatköre:
• az igazgató távollétében a nevelő-oktató munka intézményi irányítása,
• az iskola egyes tagozatai, telephelyei közötti együttműködés összefogása, a nevelési-oktatási célok megvalósítása,
• a félévi és az év végi vizsgák megszervezése, szakvizsgák szervezésének segítése
• az iskola képviselete bármely szakoktatási fórumon,
• a zene tagozat alap- és középfokú oktatásának szakmai és adminisztrációs ellenőrzése (óralátogatás, naplóellenőrzés, az igazolatlan hiányzás azonnali jelentése az igazgatónak),
• az igazgató akadályoztatása esetén a hatóságok és harmadik személyek előtt a közoktatási törvényben az intézmény vezetője részére előírt jogok gyakorlása, az intézmény képviselete.

Az igazgatóhelyettes feladatköre (tánc)

Feladat- és hatásköre, valamint felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet a munkaköri leírás tartalmaz.
Munkáját közvetlenül az igazgató irányításával végzi.

Az igazgatóhelyettes feladatköre:
• az igazgató távollétében a nevelő-oktató munka intézményi irányítása,
• az iskola egyes tagozatai, telephelyei közötti együttműködés összefogása, a nevelési-oktatási célok megvalósítása,
• a félévi és az év végi vizsgák megszervezése, szakvizsgák szervezésének segítése
• az iskola képviselete bármely szakoktatási fórumon,
• a tagozatok alap- és középfokú oktatásának szakmai és adminisztrációs ellenőrzése (óralátogatás, naplóellenőrzés, az igazolatlan hiányzás azonnali jelentése az igazgatónak),
• az igazgató akadályoztatása esetén a hatóságok és harmadik személyek előtt a köznevelési törvényben az intézmény vezetője részére előírt jogok gyakorlása, az intézmény képviselete.
A tagozatvezetők feladatköre

Az intézményben két művészeti ágban folyik az oktatás: táncművészeti és zeneművészeti ágban. A két művészeti terület szakmai munkájának összefogása a tagozatvezetők feladata. Munkájukat az igazgató közvetlen irányításával végzik.
Feladatkörük:
• a többcélú intézmény egyes nevelési-oktatási területének közvetlen szakmai irányítása,
• a nevelő-oktató munka tervezése, szervezése, irányítása,
• a nevelés-oktatás adott szakterületen való feltételeinek biztosítása,
• a pedagógusok nevelő-oktató munkájának összehangolása, koordinálása és ellenőrzése, óralátogatások az adott művészeti ágban,
• a pedagógiai programban és tantervekben megfogalmazott célok és feladatok végrehajtása, a tantervi követelmények teljesítésének biztosítása,
• a felvételi vizsga, a félévi és év végi vizsgák szervezése és lebonyolítása az adott művészeti tagozaton,
• kapcsolattartás a telephelyvezetőkkel, a telephelyeken működő azonos művészeti ágban tanító kollégákkal,
• a tanulók továbbtanulásának segítése, a felvételire való felkészítés biztosítása,
• az igazolatlan mulasztás azonnali jelentése az igazgatónak.

A telephelyvezetők feladatköre

Az intézmény telephelyein folyó nevelő-oktató munkát a telephelyvezető hangolja össze, a szakmai munkaközösség-vezető közvetlen irányításában.
Feladata:
• a telephely órarendjének, terembeosztásának, tantárgyfelosztásának elkészítése,
• a telephely munkatervének elkészítése,
• Diákgyűlés szervezése minden tanév elején, 1 képviselő választása a Diáktanácsba, a képviselők delegálása a diáktanács üléseire,
• a Szülői Tanácsba 1 képviselő választása, delegálása,
• a naplók hetenkénti ellenőrzése, az igazolatlan mulasztás azonnali jelentése alapfokú zeneoktatás esetében az igazgatónak, alapfokú táncoktatás esetében az igazgatóhelyettesnek,
• kapcsolattartás a szakmai munkaközösség-vezetővel,
• a telephely házi bemutatóinak (előadás, növendékhangverseny) megszervezése,
• a telephely félévi és év végi vizsgarendjének megszervezése.
Az osztályfőnökök feladatköre

Az osztályok élén osztályfőnökök állnak.
Feladatkörük:
• saját osztályuk tanulmányi munkájának, rendszeres figyelemmel kísérése,
• a mulasztások adminisztrációja, igazolatlan mulasztás esetén azonnali jelentés az igazgatóhelyettesnek,
• a tanulókkal kapcsolatos adminisztratív tevékenység ellátása, naplók vezetése,
• az óvó-védő szabályok betartatása, a tanulók ez irányú felkészítése,
• a tanulók káros szenvedélytől való távoltartása (drog, italozás, dohányzás), megelőzés, fellépés a káros szenvedélyekkel szemben.
A gazdasági vezető
A gazdasági vezetőt az igazgató bízza meg.
Az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az igazgató helyettese, e területeken képviselheti az intézményt.
Az igazgató tartós távollétében gazdasági ügyekben helyettesíti az igazgatót. Gyakorolja az ellenjegyzési jogkört kötelezettségvállalás és utalványozás esetén, valamint az igazgatótól átruházott jogkörben a munkáltatói jogkört „technikai" dolgozók felett. Köteles megtagadni minden olyan utasítást és intézkedést, amely jogszabályt sért, vagy veszélyezteti az intézmény költségvetésének végrehajtását.

Feladata:
a célszerű gazdálkodás és beruházás szempontjait figyelembe véve az iskola gazdálkodásának irányítása, a költségvetés elkészítése, a pénzmozgás folyamatos ellenőrzése,
közvetlenül irányítja és felügyeli a gazdasági dolgozók munkáját:
munkáját az igazgatóval és az iskola könyvelőjével egyeztetve végzi.
biztosítja az intézmény rendeltetésszerű működésének technikai feltételeit a lehetőségeken belül.
Javaslatot tesz a fenntartónak az épületek, s az épületekben lévő berendezések állagának megóvására, bővítésére, fejlesztésére.
Elkészíti a pályázatok költségvetését, elkészíti a pályázatokhoz kapcsolódó pénzügyi beszámolókat.
Átutalja a munkabéreket és a megbízási díjakat. Előkészíti a munkaszerződéseket, megbízási szerződéseket.

Felelősséggel tartozik:
 az intézmény belső gazdálkodási szabályainak, könyvviteli rendjének kidolgozásáért
 a bérgazdálkodásért
 a költségvetési és gazdálkodási terv, beszámolók, adatszolgáltatások helyességéért
 a számviteli, pénzügyi, adó-és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, a leltározás és selejtezés szabályosságáért
 a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért
 a felújítási, karbantartási feladatok megszervezéséért
 a munka, baleset- és tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért
 a térítési díjak, tandíjak megállapításáért, a befizetések ellenőrzéséért és a többletfizetések visszatérítéséért

A vezetők helyettesítésének rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörben – teljes felelősséggel az igazgatóhelyettesei helyettesítik.
Az igazgatóhelyettes az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül legalább 2 hetes távollét.
Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a zeneművészeti szakmai munkaközösség -vezetőjének feladata.
A zeneművészeti tagozatvezetőt tartós távolléte esetén az általa kijelölt szaktanár helyettesíti, a táncművészeti tagozatvezetőt tartós távolléte esetén az általa kijelölt osztályfőnök hivatott helyettesíteni.
A pedagógusok nevelő-oktató munkájának általános feladatai: Az intézményben tanító pedagógusok feladatai:

 a tanulók a legnagyobb hatékonysággal történő nevelése, oktatása,
 a tanév kezdetekor ismertetni a tanulókkal a tárgyi követelményeket, valamint a balesetvédelmi előírások ismertetése,
 a tanulók teljesítményének folyamatos értékelése,
 a tanítási óra megkezdése előtt legalább tizenöt perccel a feladat ellátási helyre megérkezni,
 munkáját az intézmény Pedagógiai Programja alapján végezni,
 tantárgyának szakmódszertanában folyamatosan képezni magát,
 a tanítási órákat pontosan megtartani,
 az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken tevékenyen is részt venni,
 mindennemű akadályoztatását időben jelezni.
 az iskola igazgatójától a már korábban tudott, vagy tervezett hiányzáshoz engedélyt kérni, a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében minden órájának anyagáról pontos tájékoztatást adni,
 tanítási óra elhagyására, cseréjére - alapos indokkal - az igazgató vagy az igazgatóhelyettes előzetes hozzájárulását kérni,
 a csoport/foglalkozási naplót naprakészen, precízen vezetni, a hiányzások igazolását adminisztrálni és annak mértékét folyamatosan ellenőrizni,
 a törzslapokat – amennyiben a főtárgy tanára – kitölteni, vezetni,
 a bizonyítványokat – amennyiben a főtárgy tanára – megírni, a törzslappal történő egyeztetést elvégezni.

Az intézményben tanító óraadó tanárok feladatai:
- a nevelőtestületi értekezleteken részt venni.
- az iskola tanórán kívüli rendezvényein részt venni.
6. Az iskolavezetés, a nevelőtestület, a Szülői Tanács és a Diákönkormányzat kapcsolata, az értekezletek rendje
A nevelőtestület

Az iskola nevelőtestülete a köznevelési törvény 2011. évi CXC. törvény alapján működéséről külön Szervezeti és Működési Szabályzatot készített, amelyben minden rá vonatkozó szabály részletesen rögzítésre került.
Megjegyzés: a nevelőtestület ellátja feladatkörét, nem ruházza át a feladatkörébe tartozó ügyeket. Ennek értelmében jelen szabályzat nem tartalmaz az átruházásra és a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó szabályokat.
Az intézmény vezetője és a nevelőtestület

A nevelőtestület közösségeinek kapcsolattartása az igazgató, a megbízott vezetők és választott képviselők útján valósul meg.
A kapcsolattartás formáit rögzíteni kell a művészeti iskola munkatervében, amelyek az értekezletek és a megbeszélések.
A pedagógusok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy képviselőjük útján közlik az igazgatóval.
A vezetőnek kötelessége egyrészt tájékoztatni az irányítása alá tartozó pedagógusokat az ülések, döntéseiről intézményt érintő határozatairól, továbbá a fenntartó irányába közvetíteni a pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait.

A nevelők közösségei
• A zeneművészeti ág tanárai: munkájukat közvetlenül a zeneművészeti oktatásért felelős tagozatvezető irányítja, a fent már leírt módon.
• A táncművészeti ág tanárai: munkájukat közvetlenül a táncművészeti oktatásért felelős tagozatvezető irányítja, a fent már leírt módon.
• A telephelyek munkaközösségei: a telephelyvezető hangolja össze munkájukat.

A nevelőtestület:
A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.
Az intézmény pedagógia szervezeti egységei közötti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett (indokolt esetben rendkívüli) nevelőtestületi értekezleten valósul meg.
A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.
Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és további jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező, és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

 a Pedagógiai Program és módosítása
 a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása
 az intézmény éves munkatervének elfogadása
 az intézmény munkáját átfogó elemzések értékelések, beszámolók elfogadása
 a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
 a Házirend elfogadása
 a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
 a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés
 a továbbképzési program és beiskolázási terv elfogadása
 a jogszabályban meghatározott más ügyek
A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik:

 a tantárgyfelosztás
 az igazgatóhelyettesek megbízása, ill. a megbízás visszavonása
 az igazgatói pályázatokról, vezetői programokról való döntés
 az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése
 az intézmény fejlesztési és beruházási terve
 a felvételi követelmények meghatározása
 külön jogszabályban meghatározott ügyek
A Szülői Tanács

Az iskolai szülői szervezet a köznevelési törvény alapján a következők szerint határozza meg működési rendjét:
• A szabályzat célja, hogy meghatározza a szülői kezdeményezésre létrejött szülői szervezet működési rendjét. A szülői szervezetnek nem lehet célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Ennek betartására folyamatosan ügyelnie kell az intézményvezetőnek, valamint a szülői szervezet vezetőjének.
• A szabályzat személyi hatálya kiterjed a Szülői Tanács megválasztott tagjaira. A szabályzat az elfogadása napján lép hatályba, s rendelkezéseit a szabályzat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

• A Szülői Tanácsot a szülők jogaik érvényesítésére, valamint szülői kötelezettségük teljesítésére hozzák létre. A szülői munkaközösséget a szülők választják.
• A Szülői Tanács a Rajkó - Talentum Zene-és Táncművészeti Iskola tanulóinak szüleiből szerveződik. A szülői képviselőket a minden tanév elején megtartott szülői értekezleten jelen lévő szülők választják és bízzák meg. A Tanácsba a székhelyen minden művészeti ág (alapfokú és középfokú külön) 1-1 főt, valamint a 40-es tanulói létszámot meghaladó telephely 1-1 képviselőt delegál. A Tanács tagjai a szervezet élére elnököt választanak.
• A Szülői Tanács működésének feltételeit a fenntartó Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány biztosítja. A szülői szervezet a feladat ellátásához igénybe veheti az intézmény helyiségeit, berendezéseit; az igénybevétellel azonban nem zavarhatja az intézményben folyó munkát. A szülői szervezetnek a különböző eszköz- és helyigényre vonatkozóan előzetes bejelentési kötelezettsége van. A fenntartó Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány köteles az igényeket kielégíteni akkor, ha az a szülői szervezet feladatellátásával összeegyeztethető, és az iskolai tevékenységeket nem akadályozza.
• A Szülői Tanács feladatát és hatáskörét a közoktatási tárgyú jogszabályok határozzák meg. A Szülői Tanács feladata különösen, hogy
- figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését,
- tájékozódjon a pedagógiai munka eredményességéről,
- megállapításairól, véleményéről tájékoztassa a nevelőtestületet és a fenntartót.

• A Szülői Tanács általános joga, hogy
- az intézményvezető segítségét igénybe vegye, illetve felkérje az együttműködésre,
- a szülői szervezet nevére érkezett küldeményeket bontatlanul megkapja,
- tájékoztatást kérjen a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben,
- a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdések körébe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője útján, tanácskozási joggal részt vegyen a nevelőtestület értekezletein,
- a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott jogosítványait gyakorolja.

• A Szülői Tanács jogosítványai:
- véleményezési jogkör,
- egyetértési jog,
- döntési jog,
- kezdeményezési és javaslattételi jog,
- az iskolaszék hiányában ellátandó jogok,
- jogorvoslati jogok.

• A Szülői Tanács véleményezési jogköre kiterjed:
- az iskolai munkaterv mellékletét képező, a tanév helyi rendjének véleményezésére,
- a köznevelési intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával kapcsolatos - a végleges döntés meghozása előtti - döntések véleményezésére.

• A Szülői Tanács egyetértési jogkörrel rendelkezik:
- a Pedagógiai Program elfogadása, módosítása esetében,
- a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, módosítása esetében,
- a Házirend elfogadása, módosítása esetében,
- az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésével kapcsolatban,
- a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszám túllépésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatban,
- az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő meghatározásával kapcsolatban,
- az adatkezelési szabályzat elkészítése, illetve módosítása esetében.

• A Szülői Tanács döntési jogköre kiterjed:
- saját működési szabályainak elfogadására,
- munkatervének elfogadására,
- tisztségviselőinek megválasztására.

• A Szülői Tanács kezdeményezési ás javaslattételi jogköre:
- kezdeményezheti a nevelőtestület összehívását (a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt),
- kezdeményezheti iskolaszék létrehozását,
- javasolhatja, hogy egyes kérdések tekintetében a közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet 15 napon belül, a fenntartó Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma legkésőbb a 15 napot követő első ülésen érdemi választ adjon.

• Az iskolaszék hiányában ellátandó jogkörök:
A Szülői Tanács joga, hogy véleményt nyilvánítson az iskolaszék azon jogkörébe tartozó ügyekben, melyekre vonatkozóan a jogszabály eltérően nem rendelkezik, így pl.:
- jogszabályban meghatározott kérdésekben az intézményi SZMSZ elfogadásakor,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
- közreműködés a tanuló balesetek kivizsgálásában,
- annak a legmagasabb összegnek a meghatározása, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett programok megvalósításánál nem lehet túllépni,
- korlátozások megállapítása ruházati és más felszerelésekkel kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében,
- az egyetértési jog gyakorlása a közoktatási intézmény átadás-átvételével kapcsolatos megállapodás vonatkozásában,
- egyetértési jog gyakorlása a nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések, iskolai SZMSZ-ben történő meghatározásával kapcsolatban,
- egyetértési jog gyakorlása abban a tekintetben, hogy az iskola a tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jegyzékében nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést beépítheti-e a munkatervébe.

• A Szülői Tanács jogorvoslati jogai:
- ha jogainak megsértését tapasztalja, vagy vélelmezi; tizenöt napon belül törvényességi kérelmet nyújthat be a fenntartóhoz. (A fenntartó döntése ellen – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – bírósághoz lehet fordulni.)

• A Szülői Tanács kötelessége, hogy
- a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb a kézhezvételétől számított harmincadik napot követő első ülésén meghozza,
- biztosítsa a szülőknek a szülői szervezet tevékenységében való közreműködés lehetőségét,
- együttműködjön az intézményvezetővel,
- a tanulói jogok érvényesülésével, valamint a pedagógiai munka eredményességével kapcsolatos megállapításairól tájékoztassa a nevelőtestület és a fenntartót.

• A Szülői Tanács létszáma: 4 fő. A szülői szervezet tagjainak névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza. A melléklet aktualizálásáért a szülői szervezet vezetője tartozik felelősséggel.

• A Szülői Tanács szükség szerint tart üléseket, évente azonban legalább 2 ülés megtartása kötelező. A szülői szervezet ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök tartja a kapcsolatot az intézmény igazgatójával. Az elnök távollétekor, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gondoskodik a szülői szervezet összehívásáról, és az elnök távollétében vezeti az ülést. A szülői szervezet ülését főszabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyen kívül máshová is összehívható.
Az ülés összehívása szóban, vagy írásos meghívó kiküldésével történik.

• A Szülői Tanács a különböző jogköreivel kapcsolatos döntéseit az ülésein hozza. Az ülés akkor döntésképes, ha az ülésen a szülői szervezet tagjainak legalább kétharmada, azaz 3 fő jelen van. Ha a szükséges számú tag nincs jelen, akkor az ülés döntésképtelen. A döntésképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A szülői szervezet ülésén a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az állandó meghívottat (meghívottakat) tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt (azokat), akit (akiket) egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg (pl.: panaszos).

• A Szülői Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen jegyzőkönyvvezetőt választanak. A jegyzőkönyvek hitelesítése céljából jegyzőkönyv hitelesítő(k) választható(k). Ennek szükségességéről adott ülésen döntenek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveket naptári évenként külön kell tárolni (külön a nyílt és a zárt ülés jegyzőkönyveit).

• A Szülői Tanács tagjainak kötelessége:
- részt venni a szülői szervezet munkájában, a döntéshozatalban és az intézkedések megtétele során;
- lehetőség szerint előre bejelenteni, ha az ülésen nem tud megjelenni;
- a tudomására jutott titkot megőrizni és védeni a személyiségi jogokat.

• A tisztségviselők megválasztásának rendje:
- A szülői szervezet tagjai első alakuló ülésükön - melyet az oktatási intézmény vezetője hív össze - megválasztják a szülői szervezet elnökét és elnökhelyettesét.
- Az elnök és elnökhelyettes személyére tett javaslatok közül a szülői szervezet nyílt szavazással dönt az elnök és az elnökhelyettes személyéről.
-A szülői szervezet a tisztségviselőit évente választja.

• Az elnök feladata, hogy
- irányítsa a szülői szervezet munkáját,
- előkészítse a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását,
- vezesse az üléseket,
- képviselje a szülői szervezetet.

• Az elnökhelyettes feladata, hogy
- segítse az elnök feladatainak ellátását,
- az elnök akadályoztatása esetén ellássa az elnöki feladatokat.

A Diákönkormányzat (a továbbiakban: DÖK)
Az iskolai Diákönkormányzat a 2011. évi CXC. törvény 48.§ alapján a következők szerint határozza meg működési rendjét:
• A szabályzat célja, hogy egységes rend alkalmazását követelje meg a szervezet működése során, meghatározza a működésével kapcsolatos tájékoztatási rendszert, hatáskörei gyakorlási rendjét, megszervezze az Intézmény szabadidős és kulturális programjait, képviselje a diákok érdekeit, kapcsolatot tartson más diákszervezetekkel.
• A szabályzat személyi hatálya kiterjed a diákönkormányzat megválasztott tagjaira, a diákönkormányzatot támogató, segítő pedagógusra, valamint az Intézményvezetőre.
• A DÖK feladata az, hogy a tanulók érdekeinek hatékony képviseletét ellássa. A tanuló joga, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő összes kérdésre kiterjed. Működését a tanulók által felkért patronáló tanár segíti, aki a DÖK megbízásából eljárhat a testület képviseletében is.
• A diákönkormányzat általános feladata, hogy
- figyelemmel kísérje a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését,
- megállapításairól, tevékenységéről tájékoztassa a diákokat,
- éljen a jogszabályban meghatározott jogaival.

• A Diákközgyűlés résztvevője a Rajkó - Talentum Zene- és Táncművészeti Iskola minden beiratkozott tanulója. A DÖK köteles az iskola minden tanulóját képviselni. Vezetőségébe a székhelyen művészeti áganként 2-2 képviselő, valamint a 40-es tanulói létszám feletti telephelyeken tanuló diákok közül 1-1 képviselő választható be.

• A DÖK működéséhez az iskola helyiségeit térítésmentesen használhatja, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzat köteles előre bejelenteni a hely, illetve eszközhasználati igényét, hogy az Intézmény működése, és a diákönkormányzat igényei összehangolhatók legyenek. A diákönkormányzat köteles előre bejelenteni a hely, illetve eszközhasználati igényét, hogy az Intézmény működése, és a diákönkormányzat igényei összehangolhatók legyenek. A diákönkormányzat a működéséhez szükséges forrásokat pályázati vagy más úton elnyert eszközökkel is biztosíthatja.

• A DÖK jogosítványai:
- döntési jog,
- véleményezési jog,
- egyetértési jog,
- kezdeményezési jog,
- javaslattételi jog,
- jogorvoslati jogok.

• A DÖK – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:
- saját működéséről,
- a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
- hatáskörei gyakorlásáról,
- egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
- az iskola tájékoztatási rendszerének (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

• A DÖK véleményezési joga azt jelenti, hogy azokban a kérdésekben, melyekben ilyen jogköre van, nem hozható döntés a véleményének kikérése előtt. A véleményezési jogkörben adott vélemény a döntéshozóra nézve nem kötelező, de jogsértést követ el akkor, ha a véleményeztetést elmulasztja. A diákönkormányzat vélemény-nyilvánítási jogköre kiterjed az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésre:
- a köznevelési Intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések véleményezésére,
- a tanulók fegyelmi eljárása során hozott fegyelmi büntetésére,
- az intézmény munkatervéhez kapcsolódóan a tanulókat érintő programokra,
- a tanulók többségét érintő kérdések meghozatalánál,
- a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámoló elkészítéséhez, elfogadásához,
- a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
- a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,
- az alapítványi hozzájárulás mérséklése, illetve részletfizetése iránti kérelmek elbírálásakor
az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor,
- a Házirend elfogadásakor és módosításakor,
- az adatkezelési szabályzat elkészítésekor, illetve módosításakor,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
- az első tanítási óra nyolc óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésére vonatkozó döntési javaslat kérdésében,
- az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő meghatározására.

• A DÖK – a fenntartó egyetértésével – kezdeményezheti a tanítási hetek hat tanítási nappal történő megszervezését a közoktatási törvényben meghatározott feltételekkel, továbbá kezdeményezheti a nevelőtestületi értekezlet összehívását.

• A DÖK javaslattételi jogköre kiterjed azokra a területekre, melyekre vonatkozóan vélemény-nyilvánítási, illetve kezdeményezési jogkörrel rendelkezik. A diákönkormányzat javaslatára az egyes kérdésekre
- a közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet 15 napon belül,
- az intézményt fenntartó alapítvány kuratóriuma legkésőbb a 15. napot követő első ülésén
köteles érdemi választ adni.

• Az iskolaszék hiányában ellátandó jogkörök:
A DÖK joga, hogy a Szülői Tanáccsal együtt véleményt nyilvánítson az iskolaszék azon egyetértési jogkörébe tartozó ügyekben, melyekre vonatkozóan a jogszabály eltérően nem rendelkezik, így pl.:
- jogszabályban meghatározott kérdésekben az intézményi SZMSZ elfogadásakor,
- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
- közreműködés a tanuló balesetek kivizsgálásában,
- annak a legmagasabb összegnek a meghatározása, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett programok megvalósításánál nem lehet túllépni,
- korlátozások megállapítása ruházati és más felszerelésekkel kapcsolatosan a szülőkre háruló kiadások tekintetében,
- az egyetértési jog gyakorlása a közoktatási intézmény átadás-átvételével kapcsolatos megállapodás vonatkozásában,
- egyetértési jog gyakorlása a nevelési-oktatási intézmény dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések, iskolai SZMSZ-ben történő meghatározásával kapcsolatban,
- egyetértési jog gyakorlása abban a tekintetben, hogy az iskola a tanév rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jegyzékében nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést beépítheti-e a munkatervébe.

• A DÖK jogorvoslati jogai:
- a tanulói jogok megsértése esetén a DÖK kérheti az iskola igazgatójától az egyeztetési lehetőséget. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. (A fenntartó döntése ellen - a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – bírósághoz lehet fordulni.)

• A DÖK kötelessége, hogy
- a jogkörébe tartozó ügyekben döntését legkésőbb az írásos dokumentum kézhezvételtől számított harmincadik napot követő első ülésén meghozza,
- biztosítsa a tanulóknak a diákönkormányzat tevékenységében való közreműködés lehetőségét.

• A DÖK vezetőségének létszáma: 4 fő, a Diákönkormányzat megválasztott tagjainak névsorát a 3. számú melléklet tartalmazza. A melléklet aktualizálásáért a DÖK elnöke tartozik felelősséggel.

• A DÖK rendszeres vezetőségi üléseire félévente legalább 2 alkalommal kerül sor. A tanév eleji tisztújító közgyűlésen kívül legalább egyszer Diákközgyűlést rendez – a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének céljából.
• A DÖK ülésének összehívását kezdeményezheti az intézményvezető, a patronáló tanár, valamint a DÖK elnöke, illetve akadályoztatása esetén az elnökhelyettes. Az ülést az összehívó vezeti. Az ülést főszabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az ülés a székhelyen kívül máshová is összehívható.
Az ülés összehívása szóban, vagy írásos meghívó kiküldésével történik.

• A DÖK a különböző jogköreivel kapcsolatos döntéseit az ülésein hozza. Az ülés akkor döntésképes, ha az ülésen a szervezet tagjainak legalább kétharmada, azaz 3 fő jelen van. Ha a szükséges számú tag nincs jelen, akkor az ülés döntésképtelen. A döntésképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A DÖK ülésén a tagok szavazati joggal vesznek részt. A meghívottak közül az állandó meghívottat (meghívottakat) tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan. Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül azt (azokat), akit (akiket) egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg (pl.: panaszos).

• A DÖK üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A jegyzőkönyv elkészíttetéséről az elnök gondoskodik. Az ülésen jegyzőkönyvvezetőt választanak. A jegyzőkönyvek hitelesítése céljából jegyzőkönyv hitelesítő(k) választható(k). Ennek szükségességéről adott ülésen döntenek. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyveket naptári évenként külön kell tárolni (külön a nyílt és a zárt ülés jegyzőkönyveit).

• A DÖK tagjainak kötelessége:
- részt venni a szervezet munkájában, a döntéshozatalban és az intézkedések megtétele során;
- lehetőség szerint előre bejelenteni, ha az ülésen nem tud megjelenni;
- a tudomására jutott titkot megőrizni és védeni a személyiségi jogokat.

• A tisztségviselők megválasztásának rendje:
- A DÖK tagjait a tanév eleji Diákközgyűlésen kell megválasztani. A tagok első ülésükön megválasztják a DÖK elnökét és elnökhelyettesét.

• Az elnök feladata, hogy
- irányítsa a DÖK munkáját,
- előkészítse a DÖK jogkörébe tartozó ügyek megtárgyalását,
- vezesse az üléseket,
- képviselje a diákszervezetet.

• Az elnökhelyettes feladata, hogy
- segítse az elnök feladatainak ellátását,
- az elnök akadályoztatása esetén ellássa az elnöki feladatokat.

A nevelőtestületi értekezletek

A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha az iskolaigazgató továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet vagy a diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.
A nevelőtestületi értekezletet az iskolaigazgató hívja össze és vezeti. Az iskolaigazgató távollétekor, akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes gondoskodik a nevelőtestület összehívásáról, és az iskolaigazgató távollétében vezeti az értekezletet.
A nevelőtestületi értekezletet fő szabályként az intézmény székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, az értekezlet a székhelyen kívül máshová is összehívható.

A tanév rendszerinti nevelőtestületi értekezletei:
• Tanévnyitó, alakuló értekezlet – augusztus utolsó hetében, a nevelőtestület által elfogadott munkaterv szerinti időpontban (téma: az iskola munkaterve, a tanév rendje, tantárgyfelosztás).
• Osztályozó értekezlet – a szakmai munkaközösség-vezetők irányításával a félévi és év végi vizsgákhoz kapcsolódóan osztályozó értekezletet tart a tanári kar (külön a zeneművészeti és külön a táncművészeti szakmai munkaközösség tanárai).
• Félévzáró értekezlet – az I. félév utolsó napját követő 15 munkanapon belül kerül összehívásra, a nevelőtestület által elfogadott munkaterv szerinti időpontban (téma: a féléves munka értékelése, valamint a tantárgyfelosztás változásai -–amennyiben ezt személyi vagy szakmai okok indokolják),
• Tanévzáró értekezlet – a II. félévet lezáró, az egész év munkáját összegző értekezlet, a nevelőtestület által elfogadott munkaterv szerinti időpontban (téma: szakmai beszámoló a tanévről).
• Nevelési értekezlet – az éves munkatervben meghatározott időpontokban – tanévenként egy mindenkit érintő és egy szakmai nevelési értekezletet kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a tantestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelő testület határozatot hozhat.
Az értekezletek helyszíne az iskola székhelye (a székhelyen és a telephelyeken tanító minden nevelőtestületi tag részvételével).

Rendkívüli értekezlet:
A rendkívüli értekezletek összehívását indokolhatják az intézmény szabályzataival kapcsolatos felülvizsgálatok, módosítások, valamint egyéb aktualitás. Az intézményi szabályzatokkal kapcsolatos értekezletek tervezett rendje a tanév munkatervében előre meghatározható, illetve létrehozhatja jogszabályi változás és egyéb aktualitás.

Munkaértekezletek, tantestületi megbeszélések:
A feladatok egyeztetése, rendezvények lebonyolítása, a kölcsönös információk átadása érdekében rendszeres, vagy rendkívüli megbeszélések, munkaértekezletek tarthatók, amelyeket lehetőleg a tanítási órák előtt vagy után, esetleg óraközi szünetben kell lebonyolítani. Székhelyen kívüli telephelyen tanító pedagógusok, telephelyi tanári munkacsoportok egyeztető munkaértekezleteket, megbeszéléseket tarthatnak.
Alkalmazotti értekezlet

Az alkalmazotti értekezlet résztvevői a nevelőtestület tagjain kívül az iskola minden dolgozója.
Olyan esetben szükséges összehívni, amikor olyan téma merül fel, amely minden alkalmazottat érint. Ilyen alkalom pl.: a tanév elején esedékes tűz-, munka- és balesetvédelmi oktatás, amelyben mindenkinek részesülnie kell.

Szülői értekezlet, fogadóóra, információcsere

A szülők és a nevelők együttműködése a sikeres munka alapfeltétele.
Az iskola minden tanítási szünet előtt, az utolsó tanítási napra bemutatót és koncertet szervez a szülők számára – egyúttal ekkor tartja a szülői értekezletet és fogadóórát is. A bemutató előtt az iskolavezetés tájékoztatja a szülőket az iskola életével kapcsolatos információkról, aktualitásokról. Ezt követően a szülők megtekinthetik gyermekeik színpadi produkcióját, a produkció után pedig konzultálhatnak a tanári kar valamennyi tagjával, megtehetik észrevételeiket a szaktanárok, osztályfőnökök felé.
A szülői értekezlettel és fogadóórával egybekötött bemutatók, koncertek időpontja az iskola munkatervében előre rögzítésre kerül.
A tanár a szülői értekezleten, fogadóórán kívül, a szülő által előre kért időpontban is a szülő rendelkezésére áll.
A szülő szükség esetén előre megbeszélt időpontban a művészeti oktatásért felelős szakmai vezetőtől is kérhet véleményt gyermeke haladásával, tanulmányaival kapcsolatban.
A szülői értekezleten kívül az iskola és a szülők közötti információcsere eszköze a tanulók ellenőrző-könyve.
Zeneművészeti ágban a tanuló hangszeres főtárgy tanára, táncművészeti ágban alapfokon a csoportban tanító tanár, középfokon pedig, az osztályfőnök a felelős az információk bejegyzéséért.
A szülő kötelessége megnézni gyermeke ellenőrző könyvét, és aláírásával igazolni, hogy elolvasta a bejegyzett információkat.

7. Az iskola külső kapcsolatainak rendje

Az intézményt a hatóságok, és harmadik személyek előtt az igazgató képviseli és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket a köznevelési törvény az intézmény vezetője részére előír.
Az igazgató az ügyek meghatározott körére esetenként, vagy állandó jelleggel a képviseleti jogot átruházhatja a menedzser-igazgatóra, az igazgatóhelyettesre, illetve a tagozatvezetőkre.
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
• a fenntartó – Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriumával,
• az Oktatási és Kulturális Minisztériummal,
• Pest Megye Önkormányzatával,
• Budapest Főváros Önkormányzatával
• a telephelyek szerint illetékes főjegyzőkkel és oktatási osztályvezetőkkel,
• a Cigány Kisebbség Országos Önkormányzatával és más cigány etnikai szervezetekkel,
• a Magyar Cigányokért Közalapítvánnyal,
• a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szakszervezetével,
• a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetével,
• a Művészeti Szakközépiskolák Szövetségével,
• a zene- és táncművészeti szakközépiskolákkal, főiskolákkal, egyetemekkel,
• a VII. kerületi Önkormányzattal és oktatási intézményekkel,
• a tanulók lakóhelye szerint illetékes nevelési tanácsadókkal,
• a tanulók lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatokkal.

Tanulóink egy része a lakóhelyük szerinti általános iskolákba, gimnáziumokba jár. Egy részük az Erzsébetvárosi Reformpedagógiai Gimnázium és Szakközépiskolában kapja a közismereti oktatást – a két iskola közötti együttműködési megállapodás keretében.
Tanulóink minden olyan alapellátást, amelyet az általános iskola és a gimnázium köteles biztosítani, megkapnak közismereti oktatásuk helyszínein – pl.: iskola-egészségügyi ellátás, kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal, kapcsolat a nevelési tanácsadóval.
A két utóbbival – gyermekjóléti szolgálat és nevelési tanácsadó – ennek ellenére intézményünk is felvette a kapcsolatot: tájékozódunk tanulóink szociális körülményeiről, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetéről.
Az osztályfőnökök javaslata alapján behívjuk a segítségre szoruló tanulók szüleit, és ha még nem történt részükről kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a nevelési tanácsadóval, akkor segítünk egyeztetni, és az iskola javaslatára küldjük el az érintetteket a megfelelő szervezethez.

8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező (választható) tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató hagyja jóvá a tagozatvezető javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető, a tagozatvezetők, a szülői szervezet (közösség).

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak

- az igazgató,
- az igazgatóhelyettes,
- a tagintézmény-vezető,
- a tagozatvezetők az saját művészeti águkban.
Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységét ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető, a tagozatvezetők munkáját. Az igazgatóhelyettes, a tagintézmény-vezető és a tagozatvezetők ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztás szerint végzik el a saját területükön.

A pedagógiai munka ellenőrzésének területei, módszerei, eszközei

 a szakmai munkaközösség által kidolgozott szempontrendszer alapján folyik
 eszköze az írásbeli, szóbeli beszámoltatás

Az ellenőrzés tapasztalatai, eredménye
 a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.
 a szakmai közösségek értékelik, melynek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik az intézmény vezetésénél
 az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok

Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.
A nemzeti évfordulókhoz kapcsolódó ünnepségeken és megemlékezéseken tanulóink a közismereti oktatásuk helyszínein vesznek részt.

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei:
• tanévnyitó, ballagás, tanévzáró,
• karácsonyi koncert,
• tanulmányi versenyek (házi, kerületi, országos),
• nyílt napok,
• szülői bemutatók,
• a két művészeti ág tanulóinak közös bemutatója, koncertje,
• színház-, hangverseny- és múzeumlátogatások,
• a Zene Világnapja,
• a Tánc Világnapja,
• Anyák napja,
• telephelyi ünnepségek,
• tanulmányi kirándulások,
• nyári szakmai táborozás,
• félévi és tanév végi vizsgaelőadások, hangversenyek,
• tanszaki koncertek,
• jótékonysági est az iskola javára,
• tanári hangverseny,
• az iskola egykori kiváló művésztanárairól való megemlékezés,
• közös vizsgakoncert az ország más művészeti középiskoláinak tanulóival.
A felsoroltakon kívül lehet újabb hagyományt teremteni, illetve más hasonló intézményekkel közös programokat szervezni, a tapasztalatcsere jegyében.
Tervezett tapasztalatcsere: Magyarországon működő hasonló művészeti iskolákkal felvenni a kapcsolatot, előadások, koncertek, esetleg versenyek szervezése zene- és táncművészetben.

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az iskola dolgozói minden évben tüdőszűrésen, egészségügyi alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt venni a VII. kerületi Péterfy Sándor utcai Rendelőintézetben. A mellékállásban dolgozók főállásukon leadott egészségügyi vizsgálatuk fénymásolatával igazolják alkalmasságukat.

11. Intézményi védő-óvó előírások

Az intézményben dolgozók minden tanév elején munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatáson vesznek részt. Az oktatás anyagát az oktatást vezető előadó az Oktatási naplóba bejegyzi, a dolgozók részvételét pecsétjével és aláírásával igazolja.

Az osztályfőnökök és a hangszeres főtárgy tanárok kötelessége a hallottak továbbadása a tanulóknak, akik ezt aláírásukkal igazolják zeneművészeti ágban a főtárgyi naplók hátuljában, táncművészeti ágban pedig, az osztálynaplókban elhelyezett lapon.
A munkavédelmi oktatás anyaga:
• Minden felnőtt dolgozó és minden tanuló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban kezdheti meg munkáját. A munkavégzés előtt és alatt tilos szeszes italt fogyasztani.
• Az intézmény minden dolgozója köteles az iskola területén fegyelmet, rendet és tisztaságot tartani.
• Minden felnőtt dolgozó és minden tanuló kötelessége az épület állapotának védelme.
• Óraközi szünetekben az oktató helyiségeket szellőztetni kell.
• Rendkívüli eseményt (baleset, sérülés, rosszullét, üzemzavar, stb.) azonnal jelenteni kell az intézmény irodájában, vagy portáján további intézkedés végett. A balesetet szenvedett személyt az elsősegélynyújtás szabályainak alkalmazásával kell ellátni. Kisebb sérülés, rosszullét esetén mentőláda áll rendelkezésre, melyben gyógyszer, kötszer található.
• Baleset esetén a jelentésnek tartalmaznia kell: az iskola (helyszín) nevét, címét; a bejelentő nevét; az esemény leírását (elmondását); az addig tett intézkedéseket.
• A balesetet észlelő felnőtt kötelessége – azonnali intézkedés után – a helyszín biztosítása, valamint a mentők, a rendőrség (szükség szerint) és az iskolavezetőség értesítése.
• A munkavégzés során bekövetkezett valamennyi sérülést be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, amit nyilvántartásba kell venni. Ha a sérülés táppénzes állományba vétellel jár, akkor munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A 3 napon túli munkakiesést okozó balesetet ki kell vizsgálni.
• A tanulók esetében tanulói balesetnek minősül: az iskola területén bekövetkezett baleset, az iskola által rendezett foglalkozások, rendezvények, hangversenyek, színpadi bemutatók alkalmával történt baleset.
• A tanulói balesetet, sérülést azonnal jelenteni kell az iskola vezetőségének.
• A súlyos balesetet az intézménynek azonnal jelenteni kell telefonon vagy telefaxon a Főpolgármesteri Hivatalba a főjegyzőnek, vidéki telephelyen az illetékes megyei önkormányzat főjegyzőjének.

A tűzvédelmi oktatás anyaga:
• Az intézmény egész területén tilos a dohányzás.
• Tűz, füst, vagy egyéb, tűz keletkezésére utaló okot azonnal jelenteni kell a portán tartózkodó dolgozónak további intézkedés végett.
• Az épületben elhelyezett poroltókat csak felnőtt használhatja.
• Tűz, robbanás, omlás, stb. esetén az épületet azonnal el kell hagyni.
• Meneküléskor az alapszabály az élet elsődleges védelme. Minden személyes tárgy, értéktárgy, berendezési tárgy csak az élet biztonságba helyezése után menthető.
• Aki telefonon, vagy más úton bomba- vagy más merénylet veszélyéről értesül, köteles az iskolavezetést azonnal értesíteni. Az igazgató, vagy helyettese bomba- vagy más merénylet esetén köteles kiüríttetni az épületet és értesíteni a rendőrséget. Az elmaradt órák pótlásáról rendelkezni kell.
• A telephelyeken tanító tanárok kötelessége a befogadó iskola, helyszín házirendjének és tűzvédelmi előírásainak megismerése, azok betartása.
• A telephely termeiben észlelt tűz- és balesetveszélyes állapotot azonnal jelenteni kell további intézkedés végett, illetve tűz esetén - a telephely portáján dolgozót kell értesíteni.
• Minden tanár köteles a tanulók személyes biztonsága érdekében a tanév elején, az első órán munkavédelmi és tűzvédelmi oktatást tartani, azt a naplóba bejegyezni.

Tájékoztató:
1. A szakképzésben folyó gyakorlati képzés során a szakmai előkészítő ismeretek oktatásakor alkalmazni kell a közoktatási törvény 11. paragrafusa 2. bekezdésének a munkavédelemre vonatkozó előírásait.
2. A tanuló és gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
3. Ezekről a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kel felvenni, amelynek 1 – 1 példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a tanulónak, gyermek és kiskorú esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézmény őrzi meg.
4. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek – telefonon, telefaxon vagy személyesen – azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.
5. A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló-gyermekbalesetek kivizsgálásában.
6. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

12. Bombariadó, rendkívüli esemény

Bombariadó esetén az iskola igazgatója (akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes) tájékoztatja az illetékes tűzszerész járőr parancsnokot, valamint értesíti az iskola dolgozóit és tanulóit a bombariadóról, majd utasítást ad az iskola teljes kiürítésére.
A bombariadóval kapcsolatos szabályok:
• Kiürítéskor a ruházatot és a táskákat lehetőleg mindenki vigye magával.
• A feltételezett bomba hatástalanítására és az iskola biztonságos üzemelésének megteremtése után a tanítás folytatódik.
• A tanulók bombariadóra való tekintettel nem engedhetőek el, kivéve, ha a riasztás a tanítás befejezésekor történt.
• A művészeti iskolában az önállóan közlekedő tanulók haza küldhetők.
• A bombariadó miatt elmaradt órák pótlásáról az igazgató dönt.
• A bombariadó rendkívüli eseménynek számít, minden jelzés esetén mérlegelés nélkül el kell rendelni, és a rendőrséget értesíteni. Az evakuált tanulók felügyeletéről gondoskodni kell.

Rendkívüli esemény:

• Rendkívüli eseményt (baleset, sérülés, rosszullét, üzemzavar stb.) azonnal jelenteni kell az intézmény iskolatitkári irodájában vagy portáján további intézkedés végett. A balesetet szenvedett személyt az elsősegélynyújtás szabályainak alkalmazásával kell ellátni. Kisebb sérülés, rosszullét esetén mentőláda áll rendelkezésre, melyben gyógyszer, kötszer található.
• Baleset esetén a jelentésnek tartalmaznia kell: az iskola (helyszín) nevét, címét; a bejelentő nevét; az esemény leírását (elmondását); az addig tett intézkedéseket.
• A balesetet észlelő felnőtt kötelessége – azonnali intézkedés után – a helyszín biztosítása és a mentők, a rendőrség (szükség szerint) és az iskolavezetőség értesítése.
• A munkavégzés során bekövetkezett valamennyi sérülést be kell jelenteni az intézmény vezetőségének, amit nyilvántartásba kell venni. Ha a sérülés táppénzes állományba vétellel jár, akkor munkabaleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. A 3 napon túli munkakiesést okozó balesetet ki kell vizsgálni.
• A tanulók esetében tanulói balesetnek minősül: az iskola területén bekövetkezett baleset, az iskola által rendezett foglalkozások, rendezvények, hangversenyek, színpadi bemutatók alkalmával történt baleset.
• A tanulói balesetet, sérülést azonnal jelenteni kell az iskola vezetőségének.

13. A társadalmi tulajdon védelme, anyagi felelősség

Az iskola minden dolgozójának felelőssége
• a közösségi tulajdon védelme, állagának megőrzése,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése,
• az energia felhasználásával való takarékosság,
• a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelem szabályainak betartása.

A dolgozók az intézmény helyiségeit olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az egyéb feladatok ellátását sem.
Az intézmény dolgozói az általuk felvett eszközökért átvételi elismervény szerint – anyagi felelősséggel tartoznak.
Az épületből iskolai hangszert, bármilyen berendezési tárgyat, felszerelést, tartozékot engedély nélkül kivinni szigorúan tilos. A tiltó rendelkezés megszegése fegyelmi büntetést von maga után.
Elveszett hangszert folyó áron kell megtéríteni, vagy azonos állagú hangszerrel pótolni.
A berendezések, hangszerek, felszerelések használata során fokozott figyelmet kell fordítani a biztonság-technikai előírások betartására.

A gazdasági munkatárs felel a tantermek, szaktantermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért, és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért.
Az eszközök, berendezések hibáját a terem használója (felelőse) köteles a gazdasági munkatárs tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági vezetőnek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gazdasági vezető tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.
Az intézmény kétévenként teljes körű leltározást végez (hangszereket évente), melynek végrehajtását a Leltározási szabályzat tartalmazza.

Minden szaktanár a saját termében, saját munkaidejében okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

Különös figyelemmel kell zárni az öltözőszekrényeket, valamint az öltözőket. Amennyiben a szekrény, vagy az öltöző nyitva hagyása miatt keletkezik kár, az anyagi felelősség a mulasztást elkövető tanulót, tanulócsoportot terheli. Az öltözőben hagyott értéktárgyakért az intézmény nem vállal felelősséget.

A tagozatvezető, az iskolatitkár és a gazdasági munkatárs felelős a termekben történt károk feljegyzéséért, jegyzőkönyv készítéséért. A károkról az iskolavezetést és a fenntartót azonnal értesíteni kell.
A termekben történt károk, illetve a termekből eltűnt berendezési, használati tárgyak (hangszerek) ügyében a kulcsnyilvántartás alapján az igazgató vizsgálatot indít.
Az igazgató és a gazdasági vezető feladata a károkozás körülményeinek vizsgálata, az okozott kár nagyságának felmérése, a károkozó személyének megállapítása.
Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatni kell.
Ha a tanuló kártérítési felelőssége megállapítható, a tanulót illetve a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár 25 %-áig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egy havi összegének 50 %-át.

Az épület nem rendeltetésszerű használata közben szándékosan okozott károkért - a kárt okozó tanulót (kiskorú esetén a gondviselőt, nagykorú eltartott esetén az eltartót) terheli a kártérítési kötelezettség. Ezzel egyidejűleg a tanuló ellen fegyelmi eljárás indítható.
A fegyelmi eljárás a kár körülményeitől függően írásos, igazgatói, vagy tantestületi fegyelmi lehet.
A rendeltetésszerű használat során keletkezett, véletlenül okozott kárért a tanulót nem terheli felelősség.
A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg.

14.A tanulói alkotások tulajdonjoga

A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadására a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15. A tanórán kívüli foglalkozások

Tanórán kívüli foglalkozásnak számítanak a művészetoktatásban a színház- és hangverseny látogatások, a művészeti táborok, szakmai gyakorlatok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok és minden iskolán kívüli szakmai rendezvény.
A felsorolt tanórán kívüli foglalkozások a nevelő-oktató munka és a szakképzés szerves részei, azokat a munkatervben rögzíteni kell. Amennyiben a munkaterven kívüli foglalkozásokra, rendezvényekre kerül sor, azt a tanév végi beszámolóban kell felsorolni.
A tanórán kívüli foglalkozásokhoz, tanulmányi kirándulásokhoz a csoport létszámától függően kísérő tanárt kell biztosítani (minden 10 diákra jutnia kell 1 fő kísérő tanár). A felügyelethez az iskolatitkár és az önként jelentkező szülők is bevonhatók, de a szülői kíséret a tanári kíséretet nem helyettesítheti.

16. A felnőttoktatás formája

Roma tanulóink egy része tankötelezettségének lejártakor abbahagyja gimnáziumi tanulmányait, jórészt a többszöri bukásból kifolyólag. Ezeket a tanulókat a felnőttoktatás keretében készítjük fel a szakvizsgára.

17. Az intézmény könyv- és kottatára, hangszer- és eszközkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok

A meglévő könyv- és kottaállomány kézi könyvtárként segíti az oktatást és szakképzést – mintegy 2000 műből, jórészt kottákból áll.
A tanulók hétfőn – kedden – szerdán – csütörtökön a zenekari, illetve szalonzene órák előtt, 13.30 – 14.30-ig vehetik igénybe a kézi könyv- és kottatári szolgálatot.
A tanulók egyéb könyvtárhasználati igényét az intézményünk szomszédságában működő Szabó Ervin Könyvtárban biztosítjuk, mellyel együttműködési megállapodást kötöttünk.
Ennek értelmében a Rajkó - Talentum Zene- és Táncművészeti Iskola – mint intézmény iratkozott be a könyvtárba. Az iskola 7500 Ft-os intézményi tagdíjat fizet évente, ennek fejében minden tanulónk igénybe veheti a könyvtárat.
A könyvtárral kötött együttműködési megállapodás, a nyitva tartás rendje, a használatba vétel szabályzata jelen Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete.
Hangszert kölcsönözni a zeneművészeti tagozatvezető engedélyével lehetséges. A kölcsönzésről az iskolatitkár nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a kölcsönző nevét, lakcímét, gondviselője nevét és telefonszámát, a hangszer gyári számát. 18 év alatti tanuló esetében a szülő/gondviselő írja alá a kölcsönzésről tanúskodó átvételi elismervényt, egyúttal anyagi felelősséget vállal a kölcsönzött hangszerért.
A hangszer elvesztése esetén a fent említett módon térítheti meg a kárt (folyóáron kifizetheti, vagy hasonló állagú hangszerrel pótolhatja).
A kölcsönzés egy tanévre szól. A tanulónak az év végi vizsga befejeztével a hangszert be kell mutatnia, és le kell adnia. Amennyiben a nyáron gyakorolni szeretne, meghosszabbíthatja a kölcsönzés idejét szeptember 1-jéig.

18. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.
¬A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő
30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására,de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
¬A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
¬A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
¬A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követ három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
¬A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
¬A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát
A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekébe

19. Reklámtevékenység

Az iskolában az a reklámtevékenység engedélyezett, amely szakmai információkkal, továbbtanulási lehetőségekkel, nevelési-fejlesztési programokkal, versenyfelhívásokkal, kulturális és művészeti tevékenységgel, a testi és lelki egészséggel, mentálhigiéniával kapcsolatosan történik.
A fogyasztói piacot, kereskedelmet, banki szolgáltatásokat megcélzó reklámoknak, hirdetéseknek nincs helye iskolánkban.

20. A nemdohányzók védelme

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999.-évi XLII törvény dohánytermékek fogyasztására vonatkozó rendelkezése kimondja a teljes dohányzási tilalmat a közoktatási intézményben és annak bejáratától számított 5 méteres távolságon belüli tilalmát.
Az iskola tantermeiben, folyosóin és bejárata előtt szigorúan tilos a dohányzás.
A szabály megszegése fegyelmi eljárást von maga után.

21. A dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény dokumentumai megtekinthetőek:
• az iskola székhelyén, a titkárságon,
• a telephelyeken, a titkárságon.

22. Záró rendelkezések

Az SZMSZ hatályossága és módosítása:
• Hatályossága tanévenkénti aktualizálással 5 tanévre szól.
• Az intézmény vezetősége minden tanév elején felülvizsgálja, és szükség esetén a módosítási javaslatokat a tantestület elé terjeszti.
• Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti a tantestület, vagy az iskola tagozatok tanári csoportjai, amennyiben a szabályozás az iskola, vagy a tagozatok munkáját gátolja, illetve a működésben új feltételek jönnek létre.
• Módosítani kell az SZMSZ-t, ha azt jogszabály vagy miniszteri rendelet írja elő.
Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el, a Szülői Tanács és a Diákönkormányzat véleményezési és egyetértési jogot gyakorol a szabályzattal kapcsolatban.
Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
Az SZMSZ a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány kuratóriuma elnökének jóváhagyása után azonnal hatályba lép.

Készült:
Budapest, 2013-08-16

.........................................
Döme Angéla
igazgató

23. Legitimációs nyilatkozatok

A Szülői Tanács megismerte, véleményezte az iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát, és kifejezte egyetértését.
Budapest, 2013. 09. 27

..............................................
Lakatos Éva
a Szülői Tanács elnöke

A Diákönkormányzat megismerte, véleményezte az iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát, és kifejezte egyetértését.
Budapest, 2013.09.03

..............................................
Radics Vivien
a Diáktanács elnöke

Jelen módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2013.08.26-án tartott nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület elfogadta.
Budapest, 2013.08.26
..............................................
Döme Angéla
igazgató

Az iskola módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma jóváhagyta 2013-08-18

...........................................
Dr. Berendy Beatrix
az Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Rajkó-Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola

ADATKEZELÉSI
SZABÁLYZAT

2011.

Tartalom
Intézményi adatok 4
1. Irányadó jogforrások 4
2. Fogalmak értelmezése 4
3. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai 4
4. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 4
5. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya 4
6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság 4
6.1 Adatbiztonság 4
6.2 Ellenőrzés 4
7. Az alkalmazotti alapnyilvántartás 4
7.1 A alkalmazott jogai és kötelezettségei 4
7.2 Személyi irat 4
7.2.1 Személyi irat kezelése 4
7.3 A pedagógus igazolvány 4
8. A tanulók adatainak nyilvántartása 4
8.1 Az adatok továbbítása 4
8.2 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség 4
8.3 Titoktartási kötelezettség 4
8.4 A tanuló fejlődésének nyomon követése 4
8.5 A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás 4
8.6 A diákigazolvány 4
9. Záró rendelkezések 4

Intézményi adatok

Intézmény neve:
Rajkó-Talentum Nemzeti Kisebbségi Alapfokú Művészeti Iskola, Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola
a továbbiakban: Rajkó-Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola
Szabályzat típusa: Adatkezelési szabályzat
Intézmény székhelye, címe: 1074 Budapest, Rottenbiller u. 16-22.
Intézmény OM-azonosítója: 039907
Intézmény fenntartója: Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány
Intézmény vezetője: Döme Angéla

1. Irányadó jogforrások
− a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény,
− a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
− a alkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
− a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet

2. Fogalmak értelmezése
 Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt − közvetlenül vagy közvetve − név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet.
 Különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat.
 Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.
 Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
 Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
 Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok − teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő − kezeléséhez;
 Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri.
 Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.
 Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
 Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik.
 Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik.
 Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges.
 Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele.
 Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése.
 Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől.
 Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely az adatkezelő megbízásából − beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is − személyes adatok feldolgozását végzi.
 Személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer): személyes adatok bármely strukturált, funkcionálisan vagy földrajzilag centralizált, decentralizált vagy szétszórt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
 Adatállomány: az egy nyilvántartó rendszerben kezelt adatok összessége.
 Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
 személyes adat akkor kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy − törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben − helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

3. Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai
− A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény végrehajtásának biztosítása.
− Az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése.
− Azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, alkalmazottairól az intézmény nyilvántart.
− Az adattovábbításra meghatalmazott alkalmazottak körének rögzítése.
− Az adatok továbbítási szabályainak rögzítése.
− A nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása.
− Az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése.

4. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése
A Talentum Tánc- és Zeneművészeti Iskola vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolja az iskola szülői munkaközössége és a diákönkormányzat, véleményezési jogát gyakorolja az intézmény alkalmazotti tanácsa.

Az adatkezelési szabályzatot a fenntartó Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány kuratóriuma hagyja jóvá.

Az adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola igazgatói irodában.
A dokumentumok megtekinthetők az iskola www.rajko-talentum.hu weblapján.
Tartalmáról a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

5. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya
Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, továbbá valamennyi alkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényű.
E szabályzat szerint kell ellátni a
 az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint az alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését valamint
 a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését.

E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a alkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve a jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.
A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független az alkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.
Az adatkezelési szabályzatot, a jóváhagyást követő dátummal létesített alkalmazotti jogviszony esetén az alkalmazott köteles tudomásul venni, erre az alkalmazott figyelmét fel kell hívni a jogviszony létrejöttét követő munkáltatói írásbeli tájékoztatóban.

6. Az adatkezelés technikai lebonyolítása, adatbiztonság
Az intézményben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:
 nyomtatott irat
 elektronikus adat

A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni az alkalmazott
• adatainak első alkalommal történő felvételekor, az adatok valódiságát az érintett alkalmazottnak aláírásával kell igazolnia,
• áthelyezéskor,
• alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint
• a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére, azon adatok tekintetében, amelyekre betekintési joga kiterjed.

A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén véglegesen törölni kell a alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát − az áthelyezéshez − kivételével kiadni nem lehet.

Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.

Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja.

6.1 Adatbiztonság
Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében. Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. A személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében külön védelmi intézkedéseket kell tennie az adatkezelőnek, az adatfeldolgozónak, az informatikai eszköz üzemeltetőjének, ha a személyes adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik.
6.1.1 Számítógépen tárolt adatok
A számítógépen, illetve hálózaton tárolt személyes adatok biztonsága érdekében, különösen az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:
Biztonsági mentés: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok aktív adataiból rendszeresen − a bér- és munkaügyi nyilvántartás, valamint a személyzeti nyilvántartás anyagából 6 havonta − kell külön adathordozóra biztonsági mentést készíteni. A biztonsági mentést tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni.
Archiválás: A személyes adatokat tartalmazó adatbázisok passzív hányadát − a további kezelést már nem igénylő, változatlanul maradó adatokat − el kell választani az aktív résztől, majd a passzív adatokat időtálló adathordozón kell rögzíteni. Az adatkezelések archiválását évente egyszer kell elvégezni. Az archivált adatokat tartalmazó adathordozót tűzbiztos fémkazettában kell őrizni.
Tűzvédelem: Az adatokat és adatbázisokat tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezésekkel ellátott helyiségben kell elhelyezni.
Vírusvédelem: A személyes adatokat kezelő ügyintézők, asztali számítógépein gondoskodni kell a vírusmentesítésről.
Hozzáférés-védelem: Az adathozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal − legalább felhasználói névvel és jelszóval − lehet hozzáférni. Hálózati erőforrásokhoz csak érvényes felhasználói névvel és jelszóval lehet hozzáférni.
Hálózati védelem: A mindenkor rendelkezésre álló számítástechnikai eszközök felhasználásával meg kell akadályozni, hogy az adatokat tároló, hálózaton keresztül elérhető szerverekhez illetéktelen személy hozzáférjen.
6.1.2 Manuális kezelésű adatok
A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani:
Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni.
Hozzáférés-védelem: A folyamatos aktív kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat lemezszekrényben különálló, zárható helyiségben, zárható iratszekrényekben kell őrizni.
Archiválás: Az adatkezelések iratainak archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az intézmény iratkezelési és selejtezési szabályzatának valamint az irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni.

6.2 Ellenőrzés
Az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartását folyamatosan ellenőrzik.
Az intézmény vezetője az irat- és adatkezeléssel kapcsolatos szabályzat megalkotásával, jegyzőkönyvek és a nyilvántartás áttekintésével gondoskodik az adatkezelés törvényes rendjének megtartásáról. Törvénysértés esetén a jogsértés megszüntetésére szólítja fel az adatkezelőt. Különösen súlyos törvénysértés esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi az adatkezelő ellen.
Az egyes adatkezelések ellenőrzését szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell végezni. Az ellenőrzés tapasztalatairól az ellenőrzés lebonyolításával megbízottak beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézményvezető felé.

7. Az alkalmazotti alapnyilvántartás

Az alkalmazott
I.
− neve (leánykori neve)
− születési helye, ideje
− anyja neve
− taj-száma, adóazonosító jele
− lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
− családi állapota
− gyermekeinek születési ideje
− egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete
II.
− legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
− szakképzettsége(i)
− iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
− tudományos fokozata
− idegennyelv-ismerete
III.
− a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,
− a munkahely megnevezése,
− a megszűnés módja, időpontja
IV.
− az alkalmazotti jogviszony kezdete
− állampolgársága
− a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
− a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok
V.
− az alkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
− e szervnél a jogviszony kezdete
− a alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
− címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
− a minősítések időpontja és tartalma
− hatályos fegyelmi büntetése

VI.
− személyi juttatások
VII.
− az alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama
VIII.
− az alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai
IX.
− Az alkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)-(2) bek.].

A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:
• név, születési hely és idő, állampolgárság;
• lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám;
• alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:
— iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,
— munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő,
— besorolással kapcsolatos adatok,
— alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
— munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás,
— munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés,
— kártérítésre kötelezés,
— munkavégzés ideje, túlmunka ideje, illetmény, továbbá az azokat terhelő
— tartozás és annak jogosultjai,
— szabadság, kiadott szabadság,
— alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
— az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei.

A közoktatásról szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik az alkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival.

Fenti adatkörben nem szereplő körben − törvény eltérő rendelkezésének hiányában − adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
A munkáltató alkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
Az alkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
A munkáltatónál vezetett alkalmazotti alapnyilvántartásba − az érintetten kívül − a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:
 az alkalmazott felettese,
 a minősítést végző vezető,
 feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,
 a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,
 munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
 az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,
 a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
 az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

7.1 A alkalmazott jogai és kötelezettségei
A alkalmazott tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve − a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével − törlését.
A alkalmazott kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat.
A valóságnak meg nem felelő személyes adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles.
A helyesbítésről és a törlésről a alkalmazottat, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították.

Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az iskolaigazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

7.2 Személyi irat
Személyi iratnak tekinthető minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor a jogviszony időtartama alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak:
 a személyi anyag iratai,
 az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,

A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:
• a közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata,
• a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,
• bíróság vagy más hatóság döntése,
• jogszabályi rendelkezés.

Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

7.2.1 Személyi irat kezelése
Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése gazdasági vezető feladata.
Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor alkalmazotti alapnyilvántartást el kell készíteni.
Az alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
A munkáltató felhívására az alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely az alkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.
Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a alkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, − ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul − hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
Ha az alkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az alkalmazott részére megtéríti.
A munkáltató a jogszabályban meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli az alkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, illetve az alkalmazott azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
A megismert személyes adatokat a munkáltató az alkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy − alkalmazotti jogviszony létesítése esetén − az alkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni.
Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.

A személyi anyag tartalma pl.:
• az alkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,
• a pályázat vagy szakmai önéletrajz,
• az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél/oklevelek másolata,
• a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
• iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítványok, tanúsítványok másolata,
• a kinevezés és annak módosítása,
• átsorolások,
• a vezetői megbízás és annak visszavonása,
• a címadományozás,
• kitüntetésre felterjesztés,
• a teljesítményértékelés, minősítés,
• az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,
• a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,
• az alkalmazotti igazolás másolata,

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után a alkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját az intézkedés végrehajtójának aláírásával kell hitelesíteni.

A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak szerint meg kell őrizni.

7.3 A pedagógus igazolvány
A pedagógus igazolvány a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (5)-(6) bekezdésében szabályozott kedvezmények igénybevételére való jogosultság igazolására szolgáló közokirat.
A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását.
A pedagógus igazolvány − a közoktatásról szóló törvényben meghatározottakon kívül − tartalmazza:
a kiállítás évét,
az érvényesítés lehetőségét, nyugdíjas esetén azt, hogy az igazolvány határozatlan ideig érvényes,
a sorszámot,
azt a tájékoztatást, hogy a pedagógus igazolvány tulajdonosa jogosult jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított kedvezmények igénybevételére,
figyelmeztetést arra, hogy az igazolvány a személyi igazolvány felmutatása mellett érvényes.

A munkáltató a pedagógus igazolványt a közoktatási információs rendszeren keresztül igényli meg a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/D. §-ban meghatározott jelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vagy azt követően.

A pedagógus igazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályok megegyeznek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben foglaltakkal.

8. A tanulók adatainak nyilvántartása
Nyilvántartott adatok:
− gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;
− szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma;
− a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok;
− a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok
 felvételivel kapcsolatos adatok,
 a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,
 a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
 a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,
 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,
 a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,
 a tanuló diákigazolványának sorszáma,
 a tanuló azonosító száma,
 a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,
 a többi adat az érintett hozzájárulásával.

8.1 Az adatok továbbítása
Az adatok a közoktatási törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók:

fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat,

sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,

az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

a diákigazolvány − jogszabályban meghatározott − kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat,

a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza,

az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából,

a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából,

az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez,

a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

Az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

8.2 A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő nyilvántartási kötelezettség

A jegyző az adott év május 15-én és október 1-jén rendelkezésre álló adatok feldolgozása után minden év május 31-ig és október 15-ig − elektronikus formában − megküldi a KIR-en keresztül az Oktatási Hivatal részére
a településen élő összes hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló létszámát, külön megadva az óvodás korú gyermekek, az alapfokú és középfokú iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók létszámát,
az óvoda és az általános iskola felvételi körzetében élő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyermekek és tanköteles tanulók létszámát feladat-ellátási helyenként.
A jegyző a szülő írásbeli hozzájárulása esetén a nyilatkozatot másolatban öt munkanapon belül megküldi a nevelési-oktatási intézménynek.
Az intézményvezető − a szülő hozzájárulása esetén − a felvételi naplóban, a törzslapon feltünteti, hogy a gyermek, tanuló hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A nevelési-oktatási intézmény a nyilatkozatot a tanulói jogviszony megszűnését követő öt évig jogosult kezelni.

8.3 Titoktartási kötelezettség
A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletében, az hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.

A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

A nagykorú tanuló szülőjével a közoktatási törvény 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározott adat közölhető.

A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestület ülésén.

A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban felmentést adhat.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására.

A közoktatási intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

A közoktatási törvényben meghatározottakon túlmenően a közoktatási intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet.

A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján − a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel − köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló − más vagy saját magatartása miatt − súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

8.4 A tanuló fejlődésének nyomon követése
Az intézmény és vezetője, továbbá a tanuló és a pedagógus − jogszabályban meghatározottak szerint − köteles részt venni az országos mérés-értékelés feladatainak végrehajtásában.

A méréshez, értékeléshez központilag elkészített, mérési azonosítóval ellátott dokumentum alkalmazható, amelyen nem szerepelhet olyan adat, amelyből a kitöltő tanuló azonosítható.

A tanulói teljesítmény mérése és értékelése céljából az országos mérés-értékelés során keletkezett, a tanulók teljesítményének értékelésével kapcsolatos adatok feldolgozhatók, s e célból a mérési azonosítóval ellátott dokumentumok átadhatók a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal részére.

Az átadott dokumentumhoz személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolni lehet az önkéntes adatszolgáltatás útján gyűjtött, a tanuló szociális helyzetére, a tanulási és életviteli szokásaira, a szülők iskolázottságára, foglalkozására vonatkozó adatokat.

A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat visszaküldi az iskolának. A közoktatási törvény 99. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján lefolytatott országos mérések, értékelések során az érintett tanulónál minden esetben azt a mérési azonosítót kell alkalmazni, amelyet az általa első ízben kitöltött dokumentumon alkalmaztak.

Az adatokat a tanulói jogviszony megszűnését követő ötödik tanítási év végén törölni kell.

Az iskola az önkéntes adatszolgáltatással gyűjtött adatokat a dokumentumoknak a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnak történő megküldést követő három munkanapon belül törli.

A személyazonosításra alkalmas módon tárolt adatok csak az iskolán belül használhatók fel, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, a fejlődéshez szükséges pedagógiai intézkedések kidolgozása és megvalósítása céljából.

A személyazonosításra alkalmas módon tárolt, a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérésére vonatkozó adatok a szülő egyetértésével átadhatók a pedagógiai szakszolgálat részére a tanuló fejlődésének megállapításával kapcsolatos eljárásban történő felhasználás céljára.

Ha a tanuló átlépéssel iskolát vált, adatait − beleértve a mérési azonosítót is − a másik iskolának továbbítani kell. Az iskola értesíti a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalt arról, hogy a mérési azonosítót melyik iskolának küldte tovább. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a feldolgozott adatokat a honlapján az érintett tanuló és szülője részére hozzáférhetővé teszi.

A középiskola és a szakiskola minden év október 31-éig értesíti az általános iskolát arról, hogy az ott végzett tanulók − a középiskola, illetve a szakiskola első két évfolyamán − a tanítási év végén milyen tanulmányi eredményt értek el.

A középiskola és a szakiskola megküldi az általános iskolának a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, továbbá az elért tanulmányi eredményeket.

Az általános iskola a megküldött adatokat feldolgozza, és személyazonosításra alkalmatlan módon az iskola honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

8.5 A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás
A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját.
Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók.

8.6 A diákigazolvány
Az intézmény a tanuló részére − kérelemre − diákigazolványt ad ki.

A diákigazolványt a közoktatási információs iroda készítteti el, és az iskola útján küldi meg a jogosult részére.

A diákigazolvány tartalmazza
a tanuló nevét,
születési helyét és idejét,
lakcímét, tartózkodási helyét,
állampolgárságát,
a tanuló aláírását, cselekvőképtelen tanuló esetén a szülő aláírását.

A diákigazolvány tartalmazza továbbá
a tanuló fényképét,
azonosító számát,
az iskola nevét és címét.
A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további − nem személyes adatok − is feltüntethetők.

A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók.

A diákigazolvány elkészítője az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig. Az adatkezelés a közoktatási információs irodával folytatott adategyeztetés mellett kizárólag a diákigazolvány elkészítését, az adattárolást foglalja magában.

A diákigazolvány kezelésére vonatkozó intézményi szabályok megegyeznek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényben foglaltakkal
9. Záró rendelkezések
Az Adatkezelési szabályzat módosításának kötelező esetei:
 jogszabályváltozás

Az Adatkezelési szabályzat módosítható:
A szabályzat módosítására az elfogadásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Jelen Adatkezelési szabályzat 2011. szeptember 01-vel lép hatályba.

Kelt: Budapest, 2011. 08. 23.

PH

Döme Angéla
igazgató

Határozat
A nevelőtestület az Adatkezelési szabályzatot elfogadta.
Kelt: Budapest, 2011. augusztus 29.

jegyzőkönyvvezető
PH

Intézményvezető

A szülői közösség az Adatkezelési szabályzat tekintetében egyetértési jogot gyakorolt. A jogszabályban hatáskörébe utalt kérdések tekintetében egyetért az Adatkezelési szabályzatban foglaltakkal.
Kelt: Budapest, 2011. szeptember 20.

a szülői közösség képviselője

A diákönkormányzat az Adatkezelési szabályzat tekintetében egyetértési jogot gyakorolt. A jogszabályban hatáskörébe utalt kérdések tekintetében egyetért az Adatkezelési szabályzatban foglaltakkal.
Kelt: Budapest, 2011. szeptember 12.

a diákönkormányzat képviselője

A Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány Kuratóriuma az Adatkezelési szabályzatot elfogadta és jóváhagyta.
Kelt: Budapest, 2011. augusztus 23.
PH

Dr. Berendy Beatrix
az Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Megközelíthetőség

Kapcsolat

Rottenbiller Utcai Alapfokú Művészeti Iskola,
Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Web: http://www.rajko-talentum.hu

Cím: 1074. Budapest, Rottenbiller u. 16-22.

Telefon: 321-4825

OM azonosító: 039 907