A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi
közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől
független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”.
6. § (4) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat
elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez
irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.”
Részletes indoklás a 6. §-hoz: „A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló
társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely
egyénileg vagy csoportosan, projektmódszerrel végezhető. Igazolása a projekt
megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik.
97. § (2) bekezdés: „Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének
igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell
megkövetelni.”
Mi a közösségi szolgálat, önkéntesség, társadalmi felelősségvállalás közti különbség?
Az önkéntesség meghatározása
Magyarország Alaptörvényének XIII. cikk (1) bekezdése kimondja: „A tulajdon társadalmi
felelősséggel jár”. Ez a kijelentés sok más mellett megalapozza a társadalmi felelősségvállalás
fogalmát. Egyrészt jelenti azt, hogy a különböző cégeknek érezniük kell a társadalmi
szerepüket, más- részt jelenti azt is, hogy mindenkinek, aki tulajdonnal rendelkezik
Magyarországon, felelősséget is kell éreznie a közösségi célok iránt.
A három fogalom részhalmaza egymásnak, ugyanakkor ilyen módon az önkéntesség fogalma
a társadalmi felelősségvállalás részeként levezethető az Alaptörvényből. Miközben a
közösségi szolgálat a társadalmi felelősségvállalás részhalmaza, ugyanakkor az önkéntességé
is, de egyikkel sem teljesen azonos. Van egy kifejezetten pedagógiai dimenziója, és ez
köznevelési szerepéből fakadóan túlmutat mindkét másik fogalmon.
A Nemzeti önkéntes stratégia szerint az önkéntesség definíciója a következő:
„Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni
választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más
személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva”.
Sajátos értékeket hordoz magában, amely megkülönbözteti a fizetett munkától. Önmagában jó
és értékes, egy mód, mellyel képessé tehetjük az állampolgárokat, hogy aktív szerepet
vállaljanak mind tágabb földrajzi, mind szűkebb érdekközösségekben, és ami egyidejűleg
hasznos a támogatásra szorulóknak és az önkéntes munkát végzőknek is. Az önkéntesség az
esélyegyenlőség fejlesztésének egyik eszköze, hozzájárul a szegénység, a kirekesztődés
csökkentéséhez.

A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a
tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi
érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai
feldolgozása”.
A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei
terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás
kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen
semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny
vagy ellenszolgáltatás.
A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a
tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi
előfeltételeként valóban nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat lehet kötelező, mert ennek pedagógiai tartalma pontosan a szociális érzékenység erősítése. Nem tekinthető az
önkéntesség klasszikus esetének, bár sok elemében azonos azzal. Kiindulópontnak, bevezető
lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába, melynek szerepét
nem szabad alábecsülni
Az iskolai közösségi szolgálat fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:
• kritikus gondolkodás,
• érzelmi intelligencia,
• önbizalom,
• felelősségvállalás,
• állampolgári kompetencia,
• felelős döntéshozatal,
• hiteles vezetői készségek,
• szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,
• kommunikációs készség,
• együttműködés,
• empátia,
• konfliktuskezelés,
• problémamegoldás.
Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel,
informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális
érzékenységét. A pedagógiai célokon túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen
hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel
javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők, vagy dolgozók életminőségét, a
tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek,
továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a
programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az
önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi
kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét.
Az eredményesség érdekében törekedni kell arra, hogy a tanulónak minél több tevékenység
közül legyen lehetősége kiválasztani azt a feladatokat, amely a saját személyiségéhez
legközelebb áll. A közösségi szolgálat alapja az önkéntesség, ezért maximálisan figyelembe
kell venni a tanulók saját elképzeléseit, és a lehetőségekhez mérten biztosítani kell, hogy a
saját maguk által kezdeményezett iskolai közösségi szolgálati programokban vehessenek
részt. A programmal összefüggő pedagógiai törekvések akkor érik el a céljukat, ha a tanulók
olyan területen tevékenykedhetnek, amelyre nyitottak, motiváltak, és azt az iskola
jóváhagyásával végezhetik.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények
névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
45. A középiskolában a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések
133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével,
dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a
feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az
iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi
szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az
érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat
elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.
(2) A közösségi szolgálat keretei között az alábbi területeken végezhetnek munkát a tanulók:
a) egészségügyi,
b) szociális és jótékonysági,
c) oktatási,
d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi,
f) katasztrófavédelmi,
g) óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös
sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység.
(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre,
arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi
szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül
– szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás
záró foglalkozást tart.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő
értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a
teljesítésbe.
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként
legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy
mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként
a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a
közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét,
valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,
b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi
szolgálat teljesítését,
c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy
példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési
szabályzatában rögzíti,
e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek
együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást
aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét
és feladatkörét.
Egészségügyi tevékenységek kórházban vagy egészségügyi intézményekben
A kórházi közösségi szolgálati program célja a meghatározott kereteken belüli fizikai, lelki
segítségnyújtás a kórházban gyógykezelés és ápolás céljából tartózkodó betegek számára. Az
tanulók a következő feladatokat láthatják el az ápolószemélyzet által jóváhagyott esetekben és
módon:
• a beteg kísérete a betegszállítókkal együtt, és ha erre szükség van, várakozás a
beteggel;
• segítség a beteg felültetésekor, kiültetésekor, sétáltatásakor (de nem
betegmozgatás, ami ápolói feladat);
• a beteg környezetének rendben tartása, segítés az étkezésben, ivásban;
• felolvasás, beszélgetés, beteg mellett tartózkodás, a betegek meghallgatása;
• a beteg kéréseinek tolmácsolása az ápolószemélyzet felé;
• betegek és hozzátartozóik tájékozódásban való segítése;
• kórtermekbe látogatás és igény szerinti segítségnyújtás, lelki támasz nyújtása a
betegnek és hozzátartozójának egyaránt;
• egyéb, az ápolószemélyzetet segítő, szaktudást nem igénylő, az önkéntesek
kompetenciájába tartozó feladatok;
• orvosok és nővérek kéréseinek teljesítése a betegekkel kapcsolatban (az
önkéntesek kompetenciahatárain belül, például a mobilizálásban való segítés);
• leletek és egyéb dolgok átszállítása, gyermekprogramokban való részvétel,
szabadidős tevékenységek szervezésében segítés. A kórházi önkéntes tevékenység nem szorítkozik a betegágy melletti munkára, hanem például
a betegek eligazodásának segítésében, adminisztratív tevékenységek ellátásában, idegen
nyelvű szak- irodalom fordításában, tolmácsolásban, a kórház területén végzett
környezetgondozásban vállalt feladatokat is felölelheti.
A diákok csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben
meghatározottaknak meg- felelő tevékenységekben vehetnek részt a munkavédelmi és
balesetvédelmi előírások betartásával.
A kórházi közösségi szolgálati program előkészítése és adminisztrációja során előfordulhat,
hogy számos további feltételnek kell eleget tenni (adatvédelem és betegjogok, titoktartási
nyilatkozat, önkéntes szerződés, etikai nyilatkozat), valamint a tevékenység helyszínéhez
szorosan kötődő szakmai felkészítés terén (higiénés szabályok, a fertőtlenítés alapelvei,
egészségügyi vizsgálat és igazolás megléte, pszichikai alkalmasság). Mindezek ellenére a
motivált tanulók számára hasznos tevékenység lehet, mert a munka világáról közvetlen
tapasztalatot szerezhetnek, amely pályaorientáció szempontjából segítséget jelent a számukra.
Szociális tevékenységek
• idős emberek segítése egyénileg otthonukban (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés,
közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.);
• idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között (sétáltatás,
beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása);
• felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek;
• egyéb szociális tevékenység.
Oktatási tevékenységek
• korrepetálás alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű
intézményben;
• bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való
részvétel;
• oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás);
• egyéb oktatási tevékenységek.
Kulturális, közösségi tevékenységek
• kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat elvégzése;
• közösségi tevékenységek: katonasírok gondozása;
• közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása;
• bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése
(például bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, prózafelolvasás, mesemondás,
éneklés).
Környezet- és természetvédelmi tevékenységek
A környezet- és természetvédelmi tevékenységek szervezhetők nemzeti parkokban,
erdészetekben, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil és más szakmai
szervezeteknél, továbbá önkormányzatoknál. A nemzeti parkok és erdészetek esetében fel kell
venni a kapcsolatot a helyi intézmények vezetőivel és egyeztetni a lehetőségeket. Minden
esetben együttműködési megállapodás szükséges.
Néhány javasolt tevékenység:
• parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése;
• biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés;
• szociális intézmény környezetének rendezése, fa- és növényültetés, avar
összegyűjtése;
• környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való
részvétel, a programok népszerűsítése (iskola, civil szervezet honlapján, blog írása,
szórólapok készítése stb.);
• megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése;
• Natura 2000 területek megóvásában részvétel;
• egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység. Katasztrófavédelmi tevékenység (felöleli a polgári védelmi tevékenységeket is)
Az e tárgykörbe tartozó tevékenységek olyan jellegűek, melyek kapcsán a helyi
katasztrófavédelmi szervekkel kell felvenni a kapcsolatot, továbbá előzetesen tájékozódni kell
a www.katasztrofavedelem.hu internetes elérhetőségen. Az ágazat kidolgozza ilyen irányú
ajánlásait.
Megemlítendő tevékenységi területek például a katasztrófavédelmi szervezetek napi
teendőinek ellátásába való bekapcsolódás, közreműködés az éves, tervezhető feladatokból
adódó tevékenységekben. Rendkívüli helyzetben a tanulók kompetenciahatárain belül
végezhető tevékenységek ellátása, például árvízhelyzetben homokzsákok szállítása, töltése,
épületek, ingóságok óvása, jelzőrendszer részeként feladatellátás, evakuált emberek
tájékoztatása, segítése stb.
Közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű
gyermekekkel, továbbá idős emberekkel:
• közös programok nehézséggel élő kortársakkal; bölcsődésekkel, óvodásokkal, idős
emberekkel: sport, kézművesség, játék, főzés, egyéb közös programok;
• életinterjú készítése idős emberekkel; — közös programok (ünnepek,
kézművesség, játék, farsang, közös műsor kialakítása, közös sütés, fodrászat).
(Forrás: Segédlet az iskolai közösségi szolgálat megszervezéséhez
kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma)

További részletek, hasznos információk a Közösségi Szolgálat Portálon megtalálhatók.
www.kozossegi.ofi.hu

Megközelíthetőség

Kapcsolat

Rottenbiller Utcai Alapfokú Művészeti Iskola,
Táncművészeti és Zeneművészeti Szakképző Iskola

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Web: http://www.rajko-talentum.hu

Cím: 1074. Budapest, Rottenbiller u. 16-22.

Telefon: 321-4825

OM azonosító: 039 907